A fejlődő Salgótarján IV. (kortörténet)

87 évvel ezelőtt 1922. január 27-én nyilvánították várossá Salgótarjánt

Részletek -néhol átszerkesztve- egy 1963-ban megjelent városi kiadványból – köszönet érte Révai Péternek –

EGÉSZSÉGÜGY

Salgótarján város egészségügyi ellátása az elmúlt 4 év alatt igen sokat fejlődött. Ismeretes volt, hogy korábban városunk területén, különböző járványos be­tegségek ütötték fel fejüket azért, mert a rossz kör­nyezet mellett nem volt biztosítva a lakosság részére az egészségügyi ellátás. Az egészséges környezet kiala­kítása érdekében szüntek meg régi kolóniák egészség­telen részei. Az üveggyári kolóniánál a régi, betegséget terjesztő, egészségtelen sertésólakat megszüntettük, melyek közvetlen a lakások közelében voltak. Ezek helyén, szép parkot létesítettünk. Ilyen feladatokat oldottunk meg a város különböző területén, elsősor­ban fbleg ott, ahol a kolónia rendszer következtében nagy volt a zsúfoltság és könnyen előfordulhatott tö­meges megbetegedés.

Az egészségügyi ellátottságban olyan eredményeket értünk el, amelyek igen alacsonyra csökkentették pl. a csecsemőhalálozást 1961-ben, a korábbi évekkel szemben az országos átlag alá kerültünk.

Az egészségügyi dolgozók szívesen adnak tanácsot a leendő kismamáknak

Évről-évre fejlődik a bölcsödei ellátás tökéletesíté­se és fenntartási költség is a gyermekek egészségvé­delme érdekében évről-évre növekszik.

Játék közben

…játék után

Igen örvendetes az a tény, hogy hosszú évek után sikerült a meglévő körzeti orvosi állásokat 1962-ben teljes egészében betölteni. A város körzeti orvosi ellá­tása ennek eredményeként oly mértékben megjavult, hogy ma már a lakosság egésze részesül orvosi szol­gáltatásban. Új körzeti orvosi rendelő létesül a vá­sártéren és a Rokkant-telepen.

Nagymértékben emelkedett a szakorvosi rendelő órák száma, ami azt bizonyítja, hogy a betegségeket megfelelő szakképzettséggel kezelik, és ezen túl sok­kal több idő jut egy beteg kivizsgálására.

Járványok tekintetében a város különböző területe­in olyan csatornahálózatot építettünk ki, amely nagy­ban megjavította a közegészségügyi helyzetet.

A város területe 1958-60-ig 10 orvosi körzetre oszlott. Egy-egy körzetre átlagosan 2,700 fő jutott. Az orvosi állások közül huzamosabb ideig csak 7 volt be­töltve. 1961-ben az üres körzeti orvosi állások száma már csak egy volt.

Zagyvapálfalva átcsatolásával a körze­tek száma 12-re emelkedett és az üres állást is betöltöttük. Ma már a város te­rültén minden körzetnek van orvosa.

1961-ben megalakult az első gyermek­körzeti szakrendelés, mely három orvosi körzet 0-14 éves gyermekeit látja el szak­orvosi kezeléssel.

Uj körzeti orvosi rendelő épült a Sa­lamon Imre utcában, Damjanich utcában és Baglyasalján, ez utóbbi orvosi lakás­sal egybekötve.

A kórházat 1870-ben 36 ággyal a salgó­tarjáni Kőszénbánya RT létesítette. Az ágyak számát egy év alatt 60-ra emelte.

A felszabadulásig 105 ággyal működött, tehát az ágyak számát 75 év alatt mind­össze -45-el szaporították.

1950. augusztus 1-én történt az álla­mosítás. A vállalati kórházak egyesíté­sével az ágyszám 282 lett, sebészeti, szü­lészeti, belgyógyászati és gyermekosztá­lyokkal.

A betegbiztosítás egységesítése után sür­gős bővítésről és új osztályok felállítá­sáról kellett gondoskodni.

Az állami kezelésbe vétel óta eltelt idő alatt az ágyak száma 417-re emelke­dett és új osztályok is létesültek: fertő­ző, koraszülött, bőr, orr-torok-gége-fülé­szet, szemészet, továbbá a sebészet keretén belül baleseti sebészet és urológiai osztályok.

Üzem egészségügy

A közegészségügyi helyzet mellett igen sokat fejlődött a városunkban lévő üzemek egészségügyi ellátása. Üzemeinkben fokozatosan szüntették meg azokat a baleseteket előidéző szabálytalanságokat, amelyek munkaszervezés szempontjából igen hátrá­nyosak voltak. A baleset elhárítása érdekében a gaz­dasági intézkedések végrehajtása mellett igen nagy gondot fordítanak a dolgozók kioktatására, s a mun­ka balesetelhárítási ismereteire.

Az üzemorvosok nap mint nap ellenőrzik az üzentekben baleset szempontjából a munkaterüle­teket és olyan egészségvédelmi intézkedéseket tesz­nek, amely a gyakorlatban is megmutatkozik, azon ­keresztül, hogy folyamatosan csökken az üzemi bale­setek száma.

Kormányunk igen nagy gondot fordít az egész­séges munka biztosítására és a munkaterület bizton­sága mellett olyan dolgozók részére, akik rosszlevegőjű területen, üzemrészben dolgoznak, különböző védőételeket biztosít.

MŰVELŐDÉSÜGY

A Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. Kongresszu­sa megállapította, hogy befejeztük a szocializmus alap­jainak lerakását hazánkban. A művelődésügy terén még nem beszélhetünk a szocializmus végleges győ­zelméről. A szocialista kultúra, a szocialista erkölcs még nem vált általánossá és ezen a téren további fe­ladatok végrehajtására van szükség.

Az MSZMP művelődéspolitikai irányelve alapján az országgyűlés törvényt hozott az iskolai oktatás álta­lános megreformálására. Ezek a fontos dokumentumok határozták meg lényegében a tanácsok kultúrális te­vékenységét. Ennek alapján végeztük feladatainkat az elmúlt időben. Uj óvódákat építettünk, a meglévőket pedig korszerűsítettük. Bővítéssel javítottuk az óvo­dai ellátottságot. A számszerű és minőségi fejlődés­sel növekedett a nevelés szinvonala is.

Az 1961-ben épült 75 férőhelyes Vöröshadsereg úti óvoda

Ízlik a finom ebéd

Boldog örömtől sugárzó arcok játék közben

Az általános Iskolai ellátás javítása érdekében 12 tantermet iskolát építettünk, amelyben zenei tagozat
létesült.

Az 1959-ben épült Május 1 úti 12 tantermes általános iskola

Zenei oktatás a Május 1 úti általános iskolában

Igen nagymértékben növeltük a politechnikai oktatás érdekében a politechnikai műhelyek számát, amelyekhez a lakósság igen szép társadalmi munkával járult hozzá. A szemléltetés színvonalának emelése érdekében gazdag szertárakat szereltünk fel és biz­tosítottuk, hogy széleskörű szemléltetést alkalmazza­nak az oktatás folyamatában.

Ügyes kezek szorgoskodnak a gyakorlati foglalkozási órákon

Szakkörökben fejlesztik tudásukat a tanulók

Esztétikai és művészeti nevelést nyújt a zeneiskola

Sportoló…

és zenekedvelő ifjúság

Úttörőavatás a Tanácsköztársaság téren



Fegyelmezetten viselkednek a salgótarjáni úttörők..

…az ország különböző helyein létesített táborokban

Városunk területén évről-évre növekszik a középis­kolába járók száma.

A gimnázium, technikum, ipari tanulóintézet korszerűen művelt fiatalokat képezi a népgazdaságnak. Igen szépen alakult városunkban a felnőtt oktatásban résztvevők száma. Mind az általá­nos, mint a középiskolákban esti és levelező tagozaton számosan adják jelét annak, hogy a mai kornak meg­felelően tanulni kívánnak, és hogy általános művelt­ségűket emelve hasznosabb, eredményesebb munkát akarnak végezni társadalmunk életében.

Korszerű általános műveltséget nyújt gimnáziumunk



5+1-es oktatás keretében ismerkednek a gimnáziumi tanulók a fizikai munkával

Műhelyoktatás a Gépipari technikumban

Óra a Közgazdasági technikumban

Sportköri foglalkozás a középiskolákban

A felnőtt oktatás indulása



A Csizmadia telepen új munkásklub létesült

Új épületrésszel bővült az acélárúgyári művelődési ház

Modern klubház épült a zagyvapálfalvai városrészen

A Somlyóbányatelepiek új kultúrotthona, amely nagyarányú társadalmi munkával jött lére



A mozi építése 1963-ban fejeződött be

1960-ban megnyílt az ifjúsági könyvtár

Ismeretterjesztés

1958. óta az ismeretterjesztés tartalmi­lag is, színvonalában is sokat fejlődött.

J8 szakemberekkel bővült a TIT elő­adó csoportja, javult az előadások szem­léltetése. Az egyes előadások helyett egy­re inkább előtérbe kerül az előadás so­rozatok, akadémiák szervezése. Az 1961/62 művelődési évben már 9 munkás és ifjú­sági akadémiát szerveztünk. Legjelentő­sebb az Acélgyárban 7 tagozattál szer­vezett vasas akadémia, valamint a bá­nyász akadémia volt.

A város legrégebbi épületében a volt Jankovich-kúriában mozgásmozgalmi múzeum létesült

KERESKEDELEM

A lakoság életszínvonalának emelkedése a kereske­delem elé is egyre nagyobb feladatokat állít. Az áru­ellátás mellett és a választék növelésén túl a keres­kedelemnek egyre nagyobb gondot kell fordítani a megfelelő kultúrált kiszolgálásra. A lakosság igénye­inek megfelelően új kereskedelmi formák bevezeté­se válik szükségessé, hogy a lakosság sokirányú és szélesedő fogyasztási szükségleteit megfelelő szinvona­lon tudjuk tartani.

A feladatok végrehajtásához feltétlen szükséges a város területén eléggé rossz állapotban lévő boltháló­zat fokozott fejlesztése. Az elmúlt időkben az új la­kásépítkezésekkel párhuzamosan elég szép ütemben növekedett az új kereskedelmi létesítmények száma is. Az új létesítményeken kívül a kereskedelmi szer­veink az elhelyezési lehetőségekhez mérten igyekez­tek a régi, rossz hálózat javítását, felújítását elvé­gezni, hogy az áruk tárolása és értékesítése a szocia­lista kereskedelem formáinak megfeleljen.


Nagy a forgalom az Állami Áruházban

Új kereskedelmi létesítményeket nyitottunk meg a vásártéren, a megyei tanács mögött, az utóbbi évek­ben kereskedelmi bolthálózat kiépítése szempontjából

egyre nagyobb gondot fordítottunk a külső peremkerü­letek bolthálózatának fejlesztésére. Új élelmiszer üz­letet építettünk a Jónás-telepen, Károly-aknán, a Bé­ke-telepen, a Rokkant-telepen, Zagyvapálfalván, a Csizmadía-telepen. Ezenkívül zöldségboltot létesítet­tünk a Csizmadia-telepen és a Nagyállomás területén. Most van folyamatban az építése egy korszerű üzlet­háznak Salgóbánya telepen.

A meglévő bolthálózati helyiségek ellenére keres­kedelmi szerveink forgalma, ami a vásárlás növekedé­sét mutatja, évről-évre növekedett. Pl. 1958-ban élel­miszer vásárlás területén a lakosság 81,300.000 Ft ér­tékben vásárolt, míg 1961-ben ez a szám 100,600.000 Ft-ra növekedett. Zöldségellátás területén 1958-ban 6,300.000 Ft vásárlás történt, és 1961-ben ez a szám 11,400.000 Ft-ra emelkedett. Ruházat terén 1958-ban a vásárlás 106,550.000 Ft volt, mí, 1961-ben ez a szám 134,700.000 Ft-ra emelkedett.


‘961-ben megnyílt az önkiválasztó cipőbolt


Bő választék a Csemege boltokban


Önkiszolgáló bolt a Bartók Béla úton

A fenti számok is mutatják, hogy a bolthálózat fej­lesztése városunk területén feltétlenül szükségessé vá­lik, a megnövekedet kereskedelmi forgalom kielégí­tése érdekében.

A vendéglátóipar forgalma 1962-ben 30 %-kal magasabb, min4 1958-ban volt. Ezen belül a vásárolt áruk forgalma 17 %-kal, a saját­készítésű ételforgalom 90 %-kal emelkedett.

A forgalom emelkedés azért is jelentős, mert a vendéglátóipari egységeik száma ez idő alatt csökkent. 1958-han 31 italbolt volt, 1962-­ben már csak 19 ezeknek a száma. Ugyanakkor korszerű új üzemegységek nyíltak: Salgó étterem és espressó, Karancs-útcai espressó Korszerűsítettük a Kulacs-kisvendéglőt, Tejbüffé néven reggelizi helyet nyitottunk, korszerűsítettük a Gyöngyvirág cukrászdát, a Va­daskerti kisvendéglőt, ahol családi és egyéb rendezvények tartásához (külön terem áll a közönség rendelkezésére) igen látogatott volt a nyári hónapokban a kisvendéglő kerthelyisége.

KÖZLEKEDÉS

Salgótarján város belső területén közlekedés szempontjából igen szúk terület van biztosítva. Vá­rosunkat, amely hosszanti völgyben helyezkedik el kettéosztja a vasút és a 21. sz. főközlekedési útvonal. A vasút és a főközlekedési út hosszanti elhelyezke­dése teljesen kettészeli a városban az átmenő for­galmat, ami közlekedés szempontjából forgalmi csú­csokat képez. A forgalmi csúcsok főleg ott jelentkez­nek, ahol a vasút miatt szintbeni keresztezés van, mert egy-egy sorompózárás alkalmával a járművek feltorlódnak.

Az Autóközlekedési vállalat telephelye

Ez a helyzet az acélgyári iparvágány tekinteté­ben is, amely viszont a 21. sz. főközlekedési utat vá­lasztja ketté és sorompózárás esetén itt okoz for­galmi torlódást.

A gépjárművek forgalmának növekedése követ­keztében a közlekedési feladatok biztonságos megol­dása egyre nehezebb és azért történnek tárgyalások a felsőbb szervekkel, hogy az útjainknál nyomvonal­beli változások is történjenek a biztonságos közleke­dés érdekében.

A város általános rendezési terve a közlekedés­sel kapcsolatban olyan feladatot írányoz elő, amely­nek megvalósítása lehetőséget biztosít arra, hogy a jelenlegi vasúti szintbeni kereszteződések megszűn­jenek és helyettük kétszintű kereszteződés alakuljon ki, amely biztosítja a zökkenőmentes forgalom lebonyolítását.

A helyi forgalom biztosításán kívül más váro­sikkal való közlekedés szempontjából rendkívül elő­nyös például a vasútnál a jelenlegi két gyorsvonat közlekedése, amely Budapesttel a közlekedési össze­köttetést aránylag rövid idő alatt biztosítja.

Városunk 1erületén a helyi autóbusz forgalom az utóbbi években nagymértékben növekedett és a lakosság egyre jobban veszi igénybe a már beindult útvonalakon ezt a közlekedési eszközt.

Mezőgazdaság

Salgótarján, mivel ipari jellegű város mezőgaz­dasága nem jelentős. Szükséges azonban foglalkozni a terület terjedelmére való tekintettel abban a for­mában, hogy a terület kezelése miképpen alakult.

A városhoz tartozó mezőgazdasági terület 6617 kh minőségileg nem mondható jónak, mert dombos vi­dék és így szántó területkénti megművelésre igen nehéz.

A mezőgazdaság hasznosítását jól mutatják a kö­zös gazdálkodás eredményei. A közös összefogás n~ég ezen a területen több eredményt biztosít. A nagy­üzemi gazdálkodás lehetővé teszi a takarmánynövény termelésnek növelését, ami biztosítja az állattenyész­tés fejlesztését és minőségi javítását.

Igen jó ütemben halad az „Új-élet” TSz-nél a juhtenyésztés fejlesztése. A fajtiszta merinói juh tenyészetéből más TSZ-eket is ellát.

Megindult a dombos területek gyümölcsösítése is, amely a jövő szempontjából fontos tényezővé fog válni.

A város mező gazdasági területe is megnöveke­dett 1961. december 1-vel, mikor Zagyvapálfalva átcsatolása megtörtént.

Salgótarjánhoz csatolt mezőgazdasági terület 10.124 kh-ra emelkedett.

Zagyvapálfalvai területen – a Kossuth Termelő­szövetkezet működik 1296 kh-on, melyből szántó 59.1 kh.

Sport

Salgótarján város sportéletében lényeges válto­zást hozott az 1960-ban elkészült fenyvesekkel körül­vett festői környezetben lévő stadion-öltöző épület. A modern öltözőben kapott helyet a sportszálló, sportklub, társalgók. Az öltöző épületre államunk több, mint 1 millió Ft-ot biztosított azért, hogy Sal­gótarjánban is lehetőséget nyújtson a minőségi spor­tolásra.

Sportkörök száma:

Sportkör 1958 1962

Társadalmi 13 15

Középiskolai 4 4

Összesen: 17 18

Sporttagok száma 6200 7500

Sportolók száma 1287 2913

Ebből minősített 607 844

Szakosztályok száma 75 87

1962-ben működő szakosztályok:

5 atlétikai 1 birkózó 11 asztalitenisz 2 ökölvívó 6 kézilabda 8 természetjáró

13 röplabda 4 torna 9 kosárlabda 2 vívó 13 labdarúgó 9 sakk 9 teke

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.