Két megye határán, a Medves hegy tövében elterülő hat település összefoglaló neve (a Medves szó a száraz, kevés vizű, terméketlen értelmű med, medes szavunkból származik, és azonos gyökerű a meddő kifejezéssel). Óbást és Vecseklő az egykori Nógrád; Dobfenek, Egyházasbást, Medveshidegkút és Tajti pedig az egykori Gömör megyéhez tartozott, ám ez nem bontotta meg a kistáj kulturális egységét.
Aki nem tudná: itt laknak a barkók 🙂
Kilátás a Pogányvárból (katt)
A „med” szó etimologiája ennél szerintem bonyolultabb. A medu ősi mézsörként ismert s szimbolikájában inkább a ned-vességhez áll közelebb. Amúgy sem gondolnám, hogy gazdálkodó népességünk „meddő” területet keresett volna magának szállásterületként. Jómagam óvatosabban bánnék az ilyen kijelentésekkel, melyek amúgy is sértőek lehetnek az ott élőkre nézve. Amúgy köszönöm a képeket, anyagot gyűjtök e méltatlanul elfeledett népelemünkről. Köszönettel.
“Medvesalja, ahol a barkók élnek”
http://www.barkosagunnepnapja.eoldal.hu/cikkek/barko-rovid-ismerteto.html
“Aki nem tudná: itt laknak a barkók :)”
Ajánlom a szerző figyelmébe az idevágó, gazdag irodalmat. Ámbár a jelek szerint elképzelhető, hogy csak írni szeret. 🙂
Barkók-A palócok egyik válfaja. Igy nevezik azokat, a kik az u. n. Erdőhátságon laknak, t. i. (Gömör vármegye D-i, Borsod Ny-i, Heves É-i részeiben, körülbelül a Rima alsó folyása és Eger városa között. Tehát a Barkóság nemcsak a Medvesaljára korlátozódik.
http://mek.oszk.hu/08100/08102/08102.pdf
http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/1-588.html
http://www.kislexikon.hu/barkok.html
http://iwiw.hu/i/klub/kultura/Barkosag-nepe-a-paloc-barkok-2803257
http://www.barkosagunnepnapja.eoldal.hu/cikkek/barko-rovid-ismerteto.html
Szinte minden mondata téves. Csak néhány korrekciót említenék:
1. Dobfenek soha nem tartozott a medvesaljai települések közé,
2. A Medves hegység elnevezése tisztázatlan, mi itt élők a medvés szóból származtatjuk, mivel valamikor medvék éltek benne. Vecseklő címerében is benne van a medve, sőt a falu eredetmondája is medvéhez fűződik.
3. Medvesalja népe nem tartja magát barkónak, sőt sértésnek érzi. A Barkóság szerintünk Hangony határában ér véget. (Barkóság tulajdonosa, Barkó vitéz után kapta nevét egy itteni néphagyomány szerint). Egyébként a képek gyönyörűek, ahhoz gratulálok.
Ottokar
Medvesalja – http://adatbank.sk/lexikon/medvesalja/
” 1845-ben Petőfi is megemlékezett útijegyzeteiben egy barkó községről: „Várgedéről a második kirándulást tettük többen Vecseklőre (egy barkó faluba)”.
Barkók – http://adatbank.sk/lexikon/barkosag/
http://bnpi.hu/doc/pub/0501.pdf – 432. olda
Igen, ez igaz. Petőfi valóban leírta „Utijegyzeteiben”. A János vitézben pedig azt, hogy Magyarország Franciaországgal határos. Nem is ezzel van a baj. Az írásból kiérezni, hogy nem bántó szándékkal íródott. Én se azt vitatom, hogy barkóság vagy nem a Medvesalja, mert ez a mai napig vitatéma. Palágyi-Kovács Attila, az 1982-ben megjelent „A barkóság és népe” című könyvében feltételezi, (mert úgymond a Medvesalja katolikus vidék), hogy ez a terület is lehetett Barkóság, de ez nem nyert bizonyítást. Sőt ebben a könyvben saját magával vitatkozik a barkóság határáról. Ránk a barkó kifejezést mindig sértő szándékkal mondták, azért nem szeretjük.