Szaplonca – Săpânța – ספנצה   – híres “vidám temetője”.

Köszönet a fejfák fordításáért Molnár Szabolcsnak #térjhazavándor

Itt én pihenek,
Pop Grigore a nevem,
Szerettem traktoristának lenni…

“A nyolcszáznál is több fakeresztet 1935-től 1977-es haláláig Stan Ioan Pătraș fafaragó, később tanítványa, Dumitru Pop-Tincu készítette tölgyfából és festette ki élénk színű (főleg kék) olajfestékkel. Nyelvjárásias-archaizáló, gyakran humoros sírfelirataik a halállal megbékélt elhunytak fiktív monológjai. ”

 

 

 

“Az iskola iskola lesz,
amikor az ember ember lesz,
az állam pedig állam” M.E.

A fejfákat készítő művész sírja.

Itt pihenek
Manaila Gheorghenek hivnak


Traktortista voltam,
Nem éltem hasztalan,
Gyerekeim nem voltak,


de nem volt szerencsém,
mert fiatalon meghaltam.

Az életben amennyit éltem,
Sok jót  tettem én,
Az agyagba tett a betegség.
Ti mind, legyetek gondolatban velem,
Kérjétek az Istent,
Hogy adjon az Isten segítséget nektek,
És ne felejtsetek el engem.
A sors így akarta
Hogy ne éljek sokáig,
Gyertek el a temetésemre,
Amikor nehéz a lelketek,
ha már így akarta az Úr
1947-1991

“A cujka tiszta méreg,
Sírást és kínt hoz,
Mert nekem is hozott,
A halál eltett láb alól.

Akinek tetszik a jó cujka
Úgy jár, mint én,
Én is szerettem a pálinkát
kezembe vele haltam meg.

Itt pihen
Dumitru Holdis,
élt 45 évet,
erőszakos halált halt
1958-ban.”

Az örökkévalóságban pihenek.
Grigore Ofrim, így hívtak engem,
A drága feleségemmel
Azt csináltam, ami hasznos volt,
A bányában dolgoztam,

Itt én pihenek,
Ion Grigore Tom-nak hivnak
A bányában nehéz munkát végeztem,
És sokat kerestem.
Két gyerekem volt,
Remélem jól neveltem fel őket…

 

Habsburg címer a templom padlóján. 

Lehet, hogy itt lakik a templom építő? 🙂

A Vaskaputúl a fakapuig 🙂 2019-ben, Erdélyben.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..