Házainak száma 65, lakosaié 245, akik leginkább tótajkúak és evangélikus vallásúak.  E község már a középkorban fennállott. 1461—1484-ben Asszupatak néven említik az oklevelek.

Zsigmond király udvari személyzetének egy eddig ismeretlen tagjával ismertet meg minket a királynak 1404 január 9-én Breznóbányán kelt oklevele, mellyel udvari szabójának Pochyknak nevezett Bertalannak, apjának Benedeknek és testvéreinek Györgynek, Lászlónak, Bálintnak, Péternek és Domonkosnak nemességet és Nógrád vármegyében két birtokot, Asszút és Tarcsát adományozza. Asszút e néven ma hiában keresnők ; Csánky Dezső a Hunyadiak korának földrajzában Nógrádmegye községei között emliti « Aszupatak»-ot, a minek neve ma már Szúpatakra kopott, talán ez lehetett Zsigmond király idejében Asszú.

Se kocsma, se bolt

A XVI. században elpusztult s csak a XVIII. század második felében települt be újból. 1770-ben Richter Károly volt a földesura s ekkor csak hét jobbágy és három zsellérlakosa volt. 1826-ban Ruttkay György, később pedig Ruttkay Péter volt az ura. 

Több nógrádi szlovák nyelvű községben igyekeztünk tájékozódni afelől, vajon az idősebb nemzedék az elődeik elbeszélései alapján emlékszik-e arra, vagy hallott-e arról, hogy az őseik honnan költöztek erre a vidékre, illetve jelenlegi lakóhelyükre. A legtöbb falu megkérdezettjei erre nem tudtak választ adni. S ezek főleg olyan falvak voltak, amelyeknek lakosai — feltehetően vagy bizonyíthatóan — különböző vidékekről telepedtek le egy községbe. A származás emléke elsősorban azokban a falvakban élt néhány idősebb ember emlékezetében, amelyeknek lakossága teljes egészében vagy legalábbis zömmel egy községből települt át. Szúpatakon 1959-ben a 74 éves Krejcsi Pál így emlékezett:
,,Lucatőről, tótul Lucatin (Besztercebánya környéke) ezt az öregektől hallottam, hogy onnan származtak. Azt már nem tudom, mikor jöttek, hát már réges-régen volt . . . Hát úgy hallottam, hogy hat család jött . . . egyik Rajky . . . , másik meg Viczián . . . , de Vicziánék többen voltak, meg osztán Gulya család … Ez az Institóri ez úgy nősülhetett be. Zsellérek voltak, kérem, ők foglaltak, irtottak, erdő volt, mikor idejöttek, irtottak, így foglaltak földeket és művelték. Azután kaptak jobbágytelket . . . Aki hogy bírt dolgozni, úgy kapott földet. Nagyobb család volt, jobban bírta a dolgot, akkor az több földet kapott . . . Néha előhozták, hogy hogy kerültek ide. Lehet, hogy ott is már sokan voltak (Lucatinban) . . . szűkebb hely volt, itt meg már föld elég, hát ide jöttek foglalni . . . Nagy családok voltak, nem válakoztak szét, hanem együtt éltek. Mert, ugye, kellett járni uraságoknak dolgozni. Meg hát itthon is kellett dolgozni . . . még aratásba is jártak . . . Viczián család, mindig huszonkilencen voltak. Ha született, akkor egyik meghalt belőle, mindig csak huszonkilencen voltak . . . Már harmincra nem bírtak felszaporodni. Ezek egy házban laktak.” (Az adatközlő később az előbb felsorolt három családot még a Flinta, a Szvetlik és a Franyó családok neveivel egészítette ki.) Néhány telepes községben elég korán kialakult foglalkozási ág lehetett a mészégetés, amelyet pl. Szúpatakon a múlt században még műveltek.

 Evengelikus templom, 1899-ban „saját harangjuk” volt.

Nagy tűzvész dühöngött f. hó 22-én (1889. augusztusában) Nógrádmegye Szúpatak nevű helységében, melynek derék, szorgalmas népe a szó szoros értelmében koldusbotra jutott. 85 ház é^ett le melléképületekkel, temérdek takarmány- és gabonával egyetemben. A lakások nagyobb része leégett úgy, hogy a lakosok életükön kívül, dacára, hogy a vész délben dühöngött, semmit sem menthettek megj. A tűz helyszínén megjelent a nemrég megalakult kisterennei tűzoltóság derék főparancsnokával, gróf Gyürky Ábrahámmal és egyedül ezek emberfölötti munkájának köszönhető a fönmaradt, mintegy 25 ház és csűr. Megmentették vízhiány és rossz tecskendők dacára a templomot is, mely négyszer gyuladt ki.

A király az égetteknek.  A király … Szúpatak község részére nyolcszáz … forintnyi összeget adományozott, a tűzvész által károsult lakosok segélyezésére. 

Múlt század vége

Az orgona az 1930-as években került a templomba. Egy alapos felújítás ráférne.

 

VERSENYTÁRGYALÁSI HIRDETÉS Szúpatak. (Nógrádm.) (Iskola és tanitói lakás építése.)
Szúpatak ág. evang. hitközség elöljárósága versenytárgyalást hirdet 1 tantermes iskola, továbbá 3 szoba és a szükséges mellékhelyiségből álló tanítói lakás építési munkáinak vállalatba adására. Az ajánlatok 1926. évi április 12-ének d. e. 5 órájáig nyújtandók be a községi bírónál.

A 25. tanévében járó iskolában (A salgótarjáni Kós Károly Építőipari Szakközépiskola)  nagy hagyománya van az épített környezet védelmének, az országos és nemzetközi díjakkal is dicsekedhető Műemlékvédelmi Diákkör nyolc éve tevékenykedik e területen. Ez idő alatt védelemre javasoltak 150, arra érdemes épületet, segédkeztek műemlékek felmérésében és felrajzolásában, állapotfelvételi tervdokumentációt állítottak össze Szúpatak ófalujáról, falurekonstrukciós tervjavaslatot készítettek, és gyakorlati tevékenységük eredményeként szépült meg a szúpataki evangélikus templombelső.

Délibáb 🙂

Régen a föld alól jött az energia a bányászoknak köszönhetően. Ma 43 hektáron épül egy 40 darabos, összesen 19,96 MWp (mega Watt peak) teljesítményű napelemes kiserőmű park 7,8 milliárd forintért.  

Naperőmű – Szupatak határába

Az 1938-ban létesült kisterenyei téglagyár kemencéjének kapacitását alapítása óta nem bővítették. Ekkor 50 ezer darabos volt.

Az 1949-es államosítás óta a medence téglaipara sokat fejlődött. Villamosították a kisterenyei gyárat, levágóautomatát szereltek fel, … Kisterenyén köradagolót és felvonószalagot állítottak be, felszámolták a vízhiányt stb.

Vége

Az idézetek az Arcanum Digitális Tudománytárban fellelhető tudományos és szakfolyóiratok, heti- és napilapok, valamint lexikonok és tematikus könyvgyűjteményekből származik.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..