A Salgótarjánban állomásozó katonák kiszabadítottak két pilótát, akik propaganda harcot folytattak a megszállt területeken. ( Akár az előző cikkben említett főhadnagyok is lehettek)
Csehkiverés Ipolyvarbón, sajnos a falu ennek ellenére Tianon után a csehekhez került.
Ebből a 29 millió métermázsás termelésből az erdélyi bányák 13,5 millió métermázsa kiesett.
Az országot már csak Salgótarjánból látják el szénnel. A szén volt a mozgató erő: szén kellett a mozdonyokba, az erőművekbe, a gyárakba a termeléshez.
Az üveggyár működéséhez is kellett a szén
Lososncon hivatalos nyelvvé a tótot tették a közigazgatásban.
A Felvidék keleti felében élő szláv nemzetiségű emberek nem lelkesednek a cseh megszállásért.
Nógrád megye tót községeiben a megszállás óta a lakosság csak magyarul beszél.
Hát nem vonultak vissza 🙁
„a határ Salgótarjánig terjed”
És 1919 március 21-én a népköztársaságból tanácsköztársaság lesz. Megkezdődik a „dicső” 133 napig tartó proletár diktatúra.
A csehek a nyakunkon, még nyugalom van, dolgoznak a bányák is.
Salgótarjánból bányászokat csaltak el a csehek, akiket csehországi bányákba vittek el. ( Salgótarjánban a Monarchia szinte minden népe képviseltette magát, igy elképzelhető, hogy a bányákban dolgozó csehek, szlovákok engedtek a csábításnak, vagy a nemzeti érzelmüknek.)
Tovább...
Határontúl – Malbork 2.
Határontúl – Malbork
Határontúl – Toruń 2.