Gdańsk a Balti-tenger partján fekszik, a Visztula torkolatánál. A Hanza-szövetség egyik kereskedővárosa volt. Víz + kereskedelem = Navigare necesse est, vivere non est necesse. Hajózni szükséges, élni nem muszáj.
A Nemzeti Tengerészeti Múzeumot három régi magtárban alakították ki.
Külön kiállítási teremben hajós ütközetek képeit állították ki. (Nem keveset)
100 éves a lengyel vitorlás sport.
Egy matróz ing részlete, pihe-puha vászon 🙂
A tengeren is fontos a réteges öltözködés.
Igy készült egy viking hajó
A hajódaru csigasorának feje
A „Tenkes kapitánya” ágyúmesternek állt.
Krakkóban épült Wanda lapátkerekes gőzös ilyen lobogó alatt hajózott a Visztulán.
A yacht kikötőben megtalálni azt a vitorlást, amivel elősször hajózta körbe a földet egyedül egy nő: Krystyna Chojnowska-Liskiewicz.
„Sołdek” múzeumhajó. Az II. világháború után az első Lengyeországban, a gdanski hajógyárban épült tengerjáró.
A szénszállító hajó a nevét egy hajógyári sztahanovistáról Stanisław Sołdek-től kapta, még életében, amit a 206%-os teljesítményével érdemelhetett ki. 2017 után már csak ez a hajó őrzi emlékét, mert a róla elnevezett utcák, terek, iskolák nevét megkellett változtatni a kommunista múltja miatt.
Mellékesen a gdanski hajógyár köztársasági elnököt is adott a rendszerváltás utáni Lengyelországnak, az egykori Solidarność / Szolidaritás szakszervezet vezető Lech Wałęsa személyében.
Négy kazánt kellett fűteni, hogy fusson a hajó.
Amikor még nem elektronika kezelte a gépeket. A hajó telegráfján adta a kapitány a parancsot, hogy milyen fordulatra (erőre) állítsák a gépeket.
A fordulatszámmérő
Turista csalogató a Czarna Perla / Fekete gyöngy. Egy „hamisított” kalózhajó.
A tengeren várakozó hajók
Tovább...
Határontúl – Gdańsk 2.
Határontúl – Gdańsk
Határontúl – Malbork 3.