Attila: Pista bácsi! Helsinki az nyugat-e? Misi: Nyugat. Pista: Már mér’ vágod ezt ilyen hirtelen rá Misi bátyám? Szerintem inkább észak-nyugat. Misi: Kelet-nyugati, ott van fönn. Baráti. Sanyi: Felebaráti. Helsinki északon van! Rendész: Fiacskám, mért nem vagy az üzemi étkezdében? Palacsinta van. Attila: Hmmm… Nincs tikettem. Rendész: Szereted a palacsintát? Attila: Ühüm. Rendész: Gyere! Én értelek. Látom megérintett a politika. Helyes! Helsinki? Hát, momentán, még-még nyugat, de már komp jár át Leningrádba! Attila: Akkor kösz.
Finnország a XII. század közepétől svéd fennhatóság alatt állt. Ennek mai „maradványa”, hogy az országban a a finn mellett a svéd is hivatalos nyelv. Az 1741–43-as orosz–svéd háború az Orosz Birodalom nyerte, Erzsébet orosz cárnő finn nyelvű kiáltványt intézett a finnekhez, amelyben a svédektől és oroszoktól egyaránt független Finnország megteremtését kérte tőlük. A svéd vereség után a cárnő már orosz alattvalóknak nyilvánította a finneket, az ország önálló nagyhercegség lett az Orosz Birodalmon belül, igy a függetlenség kérdése 1917-ig váratott magára.
A Szenátus tér közepén II. Sándor szobra. (A finnek Finnország „aranykorának” tekintik II. Sándor uralkodását. Ellentétben a későbbi cárok elnyomó politikájával, Sándor liberális reformokat vezetett be, amelyek jelentősen megerősítették a Finn Nagyhercegség autonómiáját és a finn nemzeti öntudatot.)
A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ
A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.
Tovább...
Szénrakodó
Határontúl – Maribor
Határontúl – Nagyvárad