1747-ben a svédek egy haditengerészeti bázis építésébe kezdtek a Helsinki közelében található Susiluodot-szigeteken, az erődöt Sveaborgnak nevezték el, finnül Viapori. 1808-ban Viaporit az orosz erők ostromolták az orosz-svéd háborúban. A svéd parancsnok megadta magát, igy orosz kézbe került az erőd. Viapori jelentősége azonban folyamatosan csökkent az évszázadok során. Finnország függetlensége után 1918-ban az újonnan megalapított finn kormány vette át, és Suomenlinna („Finnország vára”) névre keresztelték át.
A szigetre komppal lehet átjutni, ami már maga felér egy városnézéssel.
Az eredetileg ortodox helyőrségi templomként épült lángkupolás templomot Finnország függetlensége után az 1920-as években evangélikus templommá alakították át. (Eredetileg a templomot Alekszandr Nyevszkij herceg emlékének szentelték.)
A templomot ma is egy kerítés veszi körül, amelyet az 1850-es években építettek svéd ágyúcsövekből és a szorosok lezárására használt láncokból. A függetlenség után a finn címer oroszlánjait a bejáratot szegélyező ágyúkhoz erősítették. A templom oldalán egy különálló toronyban található harang Finnország legnagyobbja. 1885-ben öntötték Moszkvában, és 6683 kilogrammot nyom.
A kerítést svéd ágyúcsövekből és a szorosok lezárására használt láncokból építették.
Finnország legnagyobb harangja. 1885-ben öntötték Moszkvában, és 6683 kilogrammot nyom.
1972-ben a hadsereg kiköltözött, a Suomenlinnát polgári igazgatás alá helyezték, Helsinki egyik kerülete, körülbelül 800 lakos él a szigeten. A a finnhaderő egységei közül már csak a Haditengerészeti Akadémia maradt meg a szigeten. Suomenlinna 1991-ben került fel az UNESCO világörökségi listájára.
Amikor 1939-ben kitört a téli háború, a Suomenlinnán állomásozó erők között légvédelmi és tüzérségi egységek is voltak. Az erőd a finn tengeralattjáró-flotta bázisa volt.
A CV-707 tengeralattjárót német megrendelésre építették Turkuban, és 1933-ban készült el. A finn állam 1936-ban vásárolta meg a hajót, amikor a Vesikko nevet kapta. A Vesikko négy másik finn tengeralattjáróval együtt részt vett a téli háborúban és a folytatólagos háborúban. (Egyetlen győzelme egy szovjet kereskedelmi hajó elsüllyesztése volt.) A háborúk után a Vesikko volt az egyetlen finn tengeralattjáró, amelyet megmentettek a selejtezéstől. Kiterjedt restaurálási munkálatok után 1973 júliusában nyitották meg a nagyközönség számára kiállítási tárgyként a Suomenlinnai Hadmúzeumban.
24 fős legénysége volt ennek a kisméretű tengeralattjárónak.
A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ
A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.
Tovább...
Szénrakodó
Határontúl – Maribor
Határontúl – Nagyvárad