Főtér

Ma a tegnapi „kálváriám” után, eszembe jutott egy kép ahol megpróbáltam a közelmúlt állapotát visszaállítani a Meszesen (Szent Imre hegyen) .

Elég üresen áll a szobortalapzat, jó lenne ha sikerülne valami olyan alkotást találni rá, amit minden tarjáni egyformán el tudna fogadni. Például egy Szent Imre szobor jól mutatna a róla elnevezett hegy oldalában.

Még mindig régi képek. Milyen volt, és milyen lett városunk főtere. Az 1900-as évek elején a vasútállomás / ma a pavilonsor van a helyén/

Az első világháború után hősi emlékművet állítottak a térre a Posta elé.

Amit egy új rendszer lecserélt az 1919-es Tanácsköztársaság emlékére.

Ez a szobor 1919 felirattal még most is megtalálható, és ezzel a felirattal ma is vállalható, ha azokra a katonákra gondolunk, akik- habár a Vöröshadsereg kötelékében is-, de megakadályozták, hogy a cseh antant seregek elfoglalják Salgótarjánt. Május 10-én akár meg is lehetne koszorúzni a szobrot.

„Az északi arcvonalon különösen kritikus volt a helyzet Salgótarján
környékén. Május 2-án – Miskolc elfoglalásával egy időben – a II.
csehszlovák dandár támadást intézett Salgótarján térségében és
megközelítette a várost. A Vörös Hadsereg gyenge erőt képviselő
egységei a május 2-től május 9-ig tartó időszakban érzékeny veszteséget
szenvedtek, és az ellenség északról körülzárta a várost. A
hadsereg-parancsnokság a védelmi vonal megerősítésére a 6. hadosztályt
rendelte Salgótarján térségébe. A hadosztály május 10–12-i
ellentámadása felmentette Salgótarjánt, a hadosztály előrenyomult
Fülek–Feled irányába.”

Harcok a Karancson

Amikor még a „faros” busz forgott a téren. A Nyugati-városrész látképe.

Az Állami Áruház. mintha hangulatosabb lett volna a főtér.

A Főtér jelenlegi képét nem kell bemutatnom, mindenki ismeri. Majd a tér felújítása után /2006 végére/ lesz érdemes összehasonlítani a változásokat. Mindenki reméli, hogy a jelenleginél csak jobb lehet, és tényleges közösségi térként fog funkcionálni a város szívében.