Elvette a mai kenyeremet ez a majd’ áthatolhatatlan őszvégi-téleleji égi”áldás”. Igy nyári emlékként maradt egy szitakötő a szarvasi arborétumból, ahol megerősödtem, hogy továbbra sem lesz belőlem természet fotós. /Halász, vadász, madarász /természetfotós/ mind mazochista, hogy etetik magukat a szúnyogokkal 🙂 /
Fény(tény)képek Salgótarján és Nógrád (vár)megye jelenéből és múltjából. Jártamban – keltemben a világ.
Tovább...
Határontúl – Passau II.
Nógrádon kívül – “Ujjé, a Ligetben…”
Határontúl – Passau I.