2020-09-24

Tarjáni Képek

Fény(tény)képek Salgótarján és Nógrád (vár)megye jelenéből és múltjából. Jártamban – keltemben a világ.

December 8.

Városi gyásznap, az 1956. december 8-i sortűz áldozatainak emlékére. Szakolczai Attila

MEGTORLÁS ÉS RESTAURÁCIÓ, 1956–1963

“Ebben a szükséghelyzetben Kádár az erőszak olyan formáinak adott teret, amelyek végrehajtására alkalmas erő rendelkezésére állt. A decemberi sortüzek (köztük Eger, Miskolc, Salgótarján, Tatabánya) és a fegyveres erőszak egyéb, tömeggel szemben alkalmazott – utóbb Kádár által elismerten a Rákosi-korszak módszereihez képest is törvénytelen – formái13 egyaránt célozták a forradalmi nemzet ellenállásának megtörését, és a munkás–paraszt kormány mellett fegyvert fogni hajlandók személyes bosszúszomjának kielégítését. Az 1956. december 8-án Salgótarjánban a tüntető munkásokra és bányászokra leadott sortűznek negyvenhat halálos áldozata volt.14

Noha csak a későbbi hónapokból dokumentálható, de már 1956 decemberére is jellemzőek voltak a karhatalmi alakulatok – korabeli köznyelvi elnevezés szerint a pufajkások – portyázásai. Megszálltak egy-egy kollégiumot, munkásszállót, vagy kisközséget, válogatás nélkül összeverték, és magukkal hurcolták a kezükre kerülőket. 1957. februárban a miskolci egyetemet támadták meg, már a helyszínen ütlegelni kezdték az egybeterelt diákokat és oktatókat, majd teherautókon beszállították őket a rendőrségre, ahol hajnalig folytatódtak a kínzások.15 A pufajkás erőszaknak csak a karhatalmisták fizikai ereje szabott határt, a legfőbb ügyész még 1957 februárjában is példaként állította az önbíráskodókat az ügyészek elé.16

A pufajkások hivatalos akcióikon kívül is hajtottak végre szabad portyákat, pusztán személyes szadizmusuk kielégítése érdekében. Ebben az időben általános volt az őrizetbe vettek, elhurcoltak bántalmazása, ami számos halálos áldozatot követelt.17 Az így meggyilkoltak vagy megnyomorítottak pontos számát ma sem ismerjük, mivel ezekben az ügyekben nem indultak eljárások. Külön kell szólni azokról az esetekről, amikor a karhatalmistáknak határozott céljuk volt az ellenségnek tartott letartóztatott meggyilkolása: 1956. december 13-án megkínozták, megölték, majd az Ipolyba lökték a salgótarjáni acélgyár nemzetőrségének két vezetőjét.”

Részletek a megyei újság 1956 október-decemberi számaiból: / a megyei könyvtár helytörténeti részlegének állományból/

NYILATKOZAT
Ma már senki elott nem kétséges, hogy pártunk az elmúlt évek alatt hibát hibára halmozott. Ezektol a hibáktól én sem voltam mentes. Szektás felfogásommal, az ügyek nem körültekinto kivizsgálásával sok embernek okoztam igazságtalanul fájdalmat. E hibáim közül legsúlyosabb volt talán, amikor dr. Garamvölgyi Antalt, a Kisgazdapárt volt megyei üv. elnökét, aki a Cserháti Állami Erdogazdaság dolgozója volt, állásából elbocsátottam. Meggyozodtem róla, hogy az ellene felhozott vádak valótlanok voltak. Igaz kommunistához híven, ezért bocsánatot kérek. Felhasználom az alkalmat, hogy mindazok bocsánatát kérjem, akiket igazságtalanul bántottam meg. Kérem, harcoljanak velünk együtt a szebb, a tisztultabb magyar közéletért. Mi, kommunisták a jövoben eszménk igazságát legdemokratikusabb, a legtisztább eszközökkel kívánjuk megvalósítarni . A múlt hibái megtanítottak bennünket arra,hogy minden emberben embert lássunk.
Vajó István s. k.

Távirat a korona
hazahozatala ügyében

Habsburg Ottó szerdán táviratot intézett Eisenhower amerikai elnökhöz azzal a kéréssel, hogy „ a magyar nemzet szabadon megválasztandó képviseloi kapják vissza legfobb nemzeti szimbólumunkat, Szent István koronáját”A koronát jelenleg Amerikában orzik.

HOZZÁFUZZÜK: A magyar korona az államalapító István, a nemzetünket naggyá tevo Mátyás és a többi nagy királyaink szabad, független országát szimbólizálja a mi szemünkben. Méltó, hogy ez a szent nemzeti ereklye hazakerüljön a szabad hazába. De nem jelentheti hogy a forradalmával felnottségét, öntudatosságát megbizonyító nép ismét nyakára ültesse a királyt. A mi hazánkban ezután mindig a nép akarata, megfontolt.józan akarata parancsol.
Hozzák haza a koronát, a mi koronánkat !

ÉRTESÍTÉS

Értesítjük a megye dolgozóit, hogy a Nógrádi Szénbányászati Tröszt megszünt és a nógrádi szénmedence irányítását a Nógrádi Szénbányák Igazgatóság vette át.
Nógrádi Szénbányák Igazgatósága Forradalni Munkástanácsa

Vigyázz a rendre!

Ha a rendet megbontod, a forradalmat árulod el!

Itt a Mikszáth Rádió, Salgótarján
Már hírt adtunk arról, hogy Nógrád megye új tájékoztatási szervvel gazdagodott. Valóban ez meg is felel ;a valóságnak. Megszólalt a salgótarjáni Rádió. Sajnos azonban születésének pillanatától mind addig, amíg megyénk harcos munkásosztálya erélyesen fel nem lépett a kapitalista restaurációval szemben. ez az adó is támogatója volt annak a rettenetes kísérletnek, amely hazánkban vissza akarta állítani a régi horthysta-rendet. A népellenes kísérlet meghiúsult.. Nógrád megyei rádió most már valóban a dolgozó nép ügyét szolgálja. Jelentkezik naponta a rövidhullám 40 méteres sávjában reggel 9-tól este 8-ig minden páros órában.
Igaz ma még zökkenokkel, technikai és egyéb nehézségekkel, de ami a fontos: becsülettel a nép mellett. Hallgassák! Remélheto, rövidesen így jelentkezik: Itt a Mikszáth Rádió Salgótarján!

Kit deportáltak?
Különbozo beszélgetések során nyilatkozatokban és gyuléseken újra meg újra felvetodik a gondolat: deportálás. Hátborzongató csengése van ennek a szónak. A német fasizmus koncentrációs táborait, a hamvasztó-kemencéket, asszonyok, gyermekek sikolyát, SS-katonák kegyetlenkedéseit idézi. Most újra felreppent a szó, gyulöletes emlékével: deportálás.Száll a hír, hogy a szovjet csapatok most ennyi meg ennyi magyart szállítottak a Szovjetunióba. Azután az is elterjedt, hogy segítségért kiabálnak az állomásokon.Száll a hír gyorsan, rémisztve az amúgyis túl futött kedélyeket. Igaz`’ Nem igaz.Tudjuk, hogy a kormány és a szovjet hatóságok már többször nyilatkoztak ennek alaptalanságáról. Ugyanakkor azonban egyes becsületes embereket – helytelenül – megrágalmaztak vagy letartóztattak. Amerika Hangja és Szabad Európa rádióadásaikban pedig minden elképzelést felülmúlva eresztik szét az éter hullámain a különbözo történeteket. Öntsünk tiszta vizit a pohárba! szerkesztoségünk kéri azokat, akik tudnak olyan esetekrol, amikor magyar állampolgárt a Szovjetunióba vittek, közöljék azt velünk, hogy az illetékes szervek tudomást szerezzenek róla és megvizsgálhassák. De félreértés ne essék! Nem azokról van itt szó, akiket az elmúlt napokban a nép ellen elkövetett buncselekményeikért orizetbe vettek, s akik magyar bíróság elott felelnek majd a forradalom ellen, vagy az élet- és vagyonbiztonság ellen elkövetett buneikért. A deportálásról van szó! Félre a híresztelésekkel! Döntsenek a tények!

Jogosan
Egyáltalán nem vagyunk hívei az eröszakos cselekedeteknek. Mégsem tudtunk nagyon sajnálkozni azon a „kofán”, akit csütörtökön a salgótarjáni piacon megvertek a felháborodott vevok. Ki is tudna szívbol sajnálkozni olyas valakin, aki embertelenül kihasználja a beszerzési, szállítási nehézségeket. KépzeljüK csak el 18 forintot kért a hagyma kilójáért, amelynek ráadásul dughagyma a becsületes neve.

Elítéljük Szabad Európa adásait...
A Magyar Távirati Iroda megkérdezte a Nógrádi Szénbányászati Tröszt Központi Munkástanácsa Elnökségének több tagját, egyszeru bányászokat, hogy mi a véleményük a Szabad Európa Rádió
adásairól.
– Amikor a forradalom elso napjaiban a Kossuth Rádióban szünetelt a musor sugárzása – mondotta Szabó Lajos, a Központi Munkástanács elnökségének tagja, a tájékozódás megszerzése érdekében érdeklodéssel hallgattam a Szabad Európa Rádióját. Késobb azonban ez a rádió visszatért régi hangjára és folytatta uszításait. Már két hete nem hallgatom ennek a rádiónak a musorát. Nem vagyok, kíváncsi sem ennek, sem a más amerikaiak által pénzelt koholmányaira. Mi magyarok vagyunk és nekem hiába beszél a Szabad Európa rádiója magyarul, tudom, hogy nem a magyar ügyet képviseli.
– Hazugság mind, amit a Szabad Európa adó hangoztat – mondotta Gaál Lajos. – Minket nem érdekel ennek a rádiónak a cigánykodása. Olyan dolgokat állit, amirol mindenki tudja, hogy hazugság. Azt híresztelte például, hogy Hatvanban és Salgótarjánban város harcok voltak, holott ebben egy szemernyi igazság sincs.
Szadvári Béla, a Központi Munkástanács Elnökségének elnöke így beszél: Mi nem törodünk a Szabad Európa Rádió uszításaival. Nekünk az a legfobb gondunk, hogy minél elobb kibontakozzon a szénmedence normális élete.

Vádirat helyett
Piros vér folyik az utcán . . . Sebesültek és halottak. Munkások, asszonyok, gyermekek az áldozatok , .!Miért? miért? . . . miért? – száguld, rohan a kérdés, a vád, a gyötrelem. Ki a felelos? – csattan a hang Miért nincs már nyugalom? Miért kell rettegve gondolni az éjszakára, a holnapra? Miért fél egymástól két ember, ha az alkonyati utcán találkozik? És megint csak. s továbbra is a sok „miért?”.

Talán a kegyetlen végzet ült véres tort december 8-án Salgótarján utcáin? Talán a hos salgótarjáni dolgozó nép sorsverte napja volt, mert eddig itt nem kerültsor vérontásra? Felelni kell!

Felelni oszintén és nyíltan, felelni egyenesen akkor is, ha ez nehéz. Felelni kell, ha feldúltt kedélyek a tények igazsága helyett az érzelmek szavát fogadják is el.-Hinni és bízni kell a hitetlenség és bizalmatlanság napjaiban. Lehet ezt? A tények, a valóság rideg és kérlelhetetlen! Az emberi lélek csodálatosan gazdag, ha becsületes, igaz, józan az ész, amely a világ dolgaitfelfogja. Az elhamarkodott ítélet, a felkorbácsolt érzelmek vihara, a félrevezetett jószándék gyötrelmes, véres szülési folyamatban kell, hogy meghozzák annak kimondását: hinni és bízni kell a munkáshatalom jelenében és jövojében.

Provokáció, szervezett ellenforradalmi cselekmény. gyalázatos játék a néppel, bunös visszaélés a türelemmel – amelyért a
véres események elökészítoinek felelniök kell. Fegyverek ropogása, halott munkástestvérek kell hogy felnyissák ezrek és ezrek szemét!

A nép ádáz ellenségei a gyalázatos embertelenség legutolsó módszerétől sem riadtak vissza, hogy mindent a kormány számlájára írjanak!

Felelni kell, Szabó Ervin! Fellázított és félrevezetett emberek hullanak az utcák kövezetére, de neki már nem volt annyi bátorsága, hogy a tragikus kimenetelu esemény megszervezésén túl a helyszínen legyen, haem a város más pontján sétált nagy nyugodtan!
Felelni kell, Mlinárik, Kecskés, Garamvölgyi és cinkosok! A nép haragja elöl nem lehet elbújni. Utóléri a bunösöket és pozdorjává töri!
Felelni kell a TEFU és MÁVAUT alkalmazottak egy részének! Felelni kegyetlenül – a becsületes vész elott. Ott állnak önök a nép ítéloszéke elott, mert provokator módon belelottek, kézigranátot dobtak a tömegbe!
Most már le az álarccal, soffőrbundába bújt horthysta katonatisztek és volt csendorök, nyilas pártszoIgálatosok és minden egyéb cinkosaik. Az önök fegyverei hiteket és bizalmakat’ is szétlottek! Felelni kell egyes vezetőknek és munkástanácstagoknak is, akik az utcára kényszeríttették a népet, mig maguk a kerités mögül szemlélték az eseményeket. Felelni kell a szájhosöknek és úszítóknak. A nép ezzel sem fog sokáig várni!
És felelni kell mindazoknak, akik félrevezetve a dolgozókat a nép elemségeinek, közönséges bunösöknek, fasisztáknak kiszabadítására szervezték meg a felvonulást!
A nagy, és – el kell ismerni – jól megszervezett tragédia végetért. De még sem! Az utolsó felvonás még hátra van. És ebben leleplezodnek az úgynevezett „munkásvezetok”, oda kerülve, ahová valók: a történetem szemétdombjára! Nehéz, igen nehéz lesz, amíg az emberek megértik, a volt, törvényellenesen muködo nemzeti bizottság és megyei munkástanács tagjai galádul becsapták őket, megnyergelve a Rákosi-Gerő féle …fasiszta rendszer szálláscsinálói voltak.

//Eddig futotta a gépírásom 🙂 /

Szabad Nógrád 1956. október 26.

Kádár János, és Nagy Imre 25-i rádióbeszéde

Nógrád Népe 1956. november 2.

Nagy Imre rádiószózata a magyar néphez

ÚJ ÚTON 1956. november 8. Fejléc

A megyei rendőr kapitány közleménye a december 8-i salgótarjáni eseményekről

MSZMP december 9-i közleménye

Nógrádi Népújság 1956. december 31. Fejléc

//Azért nem szúrom be ide a képeket, mert túl nagy méretűek, de igy olvashatóak maradtak. //

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás