Fény(tény)képek Salgótarján és Nógrád vármegye jelenéből és múltjából. Jártamban – keltemben a világ.
Kultúrháztól sportpályáig
Híd a semmibe, a semmi felett
/ez egy valódi híd, pillérekkel, korláttal, csak a folyó kifolyt alóla/
Gyarmat büszkesége: a műfüves pálya
Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .
A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ
A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.
Nagyon kiépülhetett ez a város! Amikor Starján lett a megyeszékhely, nagyon elnyomták. Nagyon jó kis hangulata lehet!
„Galagonyanap” alkalmából szeretettel gondoltam rád, azt hiszem tegnap volt. Jó egészséget, s boldog új évet kívánok az egész családnak!
Kapitány, örülök neked!! 😀
Én márciusi galagonya vagyok 🙂
Azért köszönöm !
Szia, Zsuzsa 🙂
Hogy van a kezed?
Galagonya, vajon Balassagyarmat végképp letett aról, hogy „visszaszerezze” a megyeszékhely-rangot? Én csak arra emlékszem, mekkora izgalommal várták a 90-es népszámlálás eredményeit, hátha bizonyítani tudják, Gyarmatnak jóval erősebb a munkaerő-vonzása, mint Tarjánnak. Hát nem jött be…