2020-11-24

Tarjáni Képek

Fény(tény)képek Salgótarján és Nógrád (vár)megye jelenéből és múltjából. Jártamban – keltemben a világ.

Palotás I.

A helység 1260-ban Mikodhatvan és Palotáshatvan néven szerepel. 1428-ban illetve a Magyarország helységeinek 1773-ban hivatalos összeírásban a palathashatwan elnevezést találjuk. Az elnevezés értelme az a Hatvan, amelyen palota van. A helység nevének előtagja, ami később önállósult, a község valamely urának kastélyára “palotájára” utal. Egyes idősebb emberek őseiktől tudni vélik, hogy a mai templom mögött állt az Eszterházyak kastélya, amit az előző uraktól “örököltek”. A helységnév utótagja, mint sorszámnév, feltehetőleg számot takar, lakost, telket, területet stb. Palotás esetében elképzelhető, hogy Hatvan város közelségét jelöli.

//Zárójelben:

Nógrád ezen déli részét egykor a Kökényes-Radnót nemzetség birtokolta. /Radnót vagy Rénold? -az interneten nem igazán található magyarázat a két név közti különbségre. A Kökényes-Radnót nemzetségnek élénk francia kapcsolatai voltak, igy elképzelhető, hogy Radnót= Rénold csak kiejtésbeli különbség van-/ E nemzetség neve sok szálon kapcsolódik a premontrei rendhez: 1179 előtt premontrei kolostort alapítottak Garábon /alapító Kökényes-Radnót nembeli Mikus (Mikudinus) fehérvári prépost, majd győri püspök/. A nemzetség egy másik tagja Mikud bán a kökényesi prépostság alapítója. Kökényes pedig Jánoshida alapításához adott szerzeteseket. Ugyancsak Jászóból jött premontreiek népesítették be a Kökényestõl kb. 10 km-re fekvõ hatvani prépostságot, ez viszont Csorna alapításához küldött rendtagokat. //

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás