Fény(tény)képek Salgótarján és Nógrád vármegye jelenéből és múltjából. Jártamban – keltemben a világ.
Tavaly jártam arra, de a bejegyzés eltűnt, vagy megfeledkeztem róla. Most bepótlom.
Horpácsról, és a Mikszáth családról a milleniumra megjelent egy könyv, érdemes végig lapozgatni.
Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .
A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ
A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.
Nem is volt olyan régen , amikor én még itt ebben a feledhetetlenül csodálatos világban Horpácson töltöttem gyermekkorom 4 elemis évét .
A Mikszáth kastély volt az otthonom , velem együtt 30-40 gyermeknek szintén.
1972-1976 Májusáig, itt éltem és álmodoztam a fagylaltos kocsi harangjáról , az intézet mellett található élelmiszer bolt polcain sorakozó kemény savanyú cukorról , vagy éppen csak a helyi járat ( faros Ikarusz ) üléseiről, melyre soha nem ülhettem fel akkoriban.
Oly sok minden megváltozott azóta ( bár a mesebeli kastély még áll ) a változásokat leírni is sokáig tartana.
A tanárok, Gréczi Ferencné
nevelők ,Erdősné, Vera néni.. Mester Magdolna ….
igazgató .. Gréczi Ferenc
Hej ha nekem sok időm volna , de megírnám memoárjaimat erről a gyönyörű helyről….