Albától az omegágig Vásártérig
“Csönd ül szívemen és lomha sötét takar,
halkan koccan a fagy, pattog az erdei
út mentén a folyó, tükre sajogva megáll
s döfködi partját.”
“Alszik a szív és alszik a szívben az aggodalom,
alszik a pókháló közelében a légy a falon;
csönd van a házban, az éber egér se kapargál,
alszik a kert, a faág, a fatörzsben a harkály,
kasban a méh, rózsában a rózsabogár,
alszik a pergő búzaszemekben a nyár,
alszik a holdban a láng, hideg érem az égen;
fölkel az ősz és lopni lopakszik az éjben.”
alszik az ember
alszik a magyar
ébren is
ostobán
kivilágított utcákon
pazarol pazarul
míg teheti
s fölébredni se akar
csak majd
ha járom a nyakán
kés a nyakán
rabkint
a másvilágon
Nagyon tetszik a karácsonyfa, idén különösen szép lett. Imádom.
Meg a Radnóti szobrot is. Kedvenc. 🙂