2020-09-22

Tarjáni Képek

Fény(tény)képek Salgótarján és Nógrád (vár)megye jelenéből és múltjából. Jártamban – keltemben a világ.

Székvölgy-puszta

Székvölgy-puszta

Székvölgy-pusztán az egykori bányászkolóniában még ma is laknak.

Régen iskola, magazin volt az épületben.

Székvölgy-puszta

Székvölgy-puszta

Székvölgy-puszta

A  temetőt is megtalálni még.

Székvölgy-puszta

Székvölgy-puszta

Székvölgy-puszta

Itt nyugszanak
Id Kovács János élt 83 évet
és neje
sz. Luptovics Anna élt 77 évet
és unokájuk
Jándy János élt 20 évet
Meghaltak 1944 1942 1944

Székvölgy-puszta

Székvölgy-puszta

Nógrádszén Kft “telephelye”.  A székvölgyi külszíni fejtés volt a megye utolsó szénbányája.

Székvölgy-puszta

Ma már nem szenet, hanem macskaalomnak valót szállítanak a bányából.

Székvölgy-puszta

Pár szó a szénről, és a szénbányáról:

” 1989. augusztus végén már nyíltan beszéltek és írtak arról, hogy felszámolás előtt áll a Nógrádi Szénbányák vállalat.
1990. június 9-én, „Ez már a vég!” címmel írtak a Nógrádi Szénbányák FA-ról, ahol 1000 fővel csökkentik a dolgozók létszámát. A létszám ekkor még 2450 fő volt, ám ez a szám napról napra fogyott. Az egyetlen, mélyművelésű Ménkes bányából, 600 000 tonna szenet kellett kitermelni. A szénbányászat fennmaradásának reménye azonban igen csekély volt, mert már csak az erőműi felhasználásra alkalmas szénben bízhattak. Kénytelenek voltak belátni, hogy a vállalatnak „vége van”, annak ellenére, hogy a széntermelés esetleg még egy ideig megmaradhat.


Ebben a hangulatban, a bátonyterenyei Bányakaszinóban tartották meg a XL. Bányásznap vállalati ünnepségét. A széncsaták egykori hősei, ekkorra már a „nemzet eltartottjaivá” váltak…

1991. januárjában ismét üzembe helyezték a Gyula-rakodót – melyet még a szénbányászat visszafejlesztésekor zárták be – mert a kéregbányák szenét olcsóbb ide szállítani, mint a távolabbi szénmosóba, ahol napi 2000 tonna külfejtésekből származó szén hagyta el a szénmosót.  Az ismert problémák ellenére, az országban feltűnő módon hiányzott a megismert és talán megszeretett nógrádi szén. Korábban 100 000-140 000 tonna lakossági szenet termeltek, s ez 1990-re lecsökkent 25 000 tonnára, amit csak külfejtésből termeltek az értékesítés céljára.

Az egyetlen mélyművelésű bányája, a Menkes bányaüzem azonban tetemes lemaradással zárta az 1990-es évet. Ennek ellenére már 1992-re, 220 000 tonna szén kibányászását tervezték a meglévő 585 bányásszal. Az akna szénvagyona a számítások szerint, még 15 évi bányaművelést tesz lehetővé a jelenlegi szinten.

A Nógrádi Szénbányák FA-nak, két külszíni bányája is volt: Székvölgy mellett Besenyőbércen termelték a szenet, s innen összesen 280 000 tonnára számítottak.

1992. júliusában, már a megszűnés folyamatának végső szakasza kezdődött el a vállalat életében. Az utolsó mélyművelésű bányában, a veszteséges üzemelésű Ménkesen, szintén megszüntették a bányaművelést. Inászón kéregbánya kezdte meg 1992. januárjában a széntermelést. Két évvel korábban Nyírmeden, szintén az egykori fejtési területen indították a felszín közeli bányát. A régtől ismert szénterületen, Besenyőbércen és Székvölgy-Inászón külfejtések üzemeltek s itt még 200 bányász dolgozott nyereségesen. Elkészült közben az a hosszú távú program is, melynek reményei szerint az ezredforduló után is kenyeret adhat majd az embereknek megyénk szénbányászata.

A bányák azonnali bezárása helyett, a tervszerű és folyamatos visszafejlesztés útját választotta a kormány. 1992. januárjában ezért úgy tervezték, hogy Ménkesen, a feltárt szénmennyiséget kitermelik, és csak a készlet kimerülése után tesznek majd lakatot a bányára. /1992-re, 220 000 tonna szén kibányászását tervezték a meglévő 585 bányásszal. Az akna szénvagyona a számítások szerint, még 15 évi bányaművelést tesz lehetővé a jelenlegi szinten. /”

A megállapodás ellenére, azonban február 28-án küldték utoljára a felszínre a kibányászott barnakőszenet. A bezárások sorában Tiribes akna, Szorospatak, és Kányás akna után most tehát Ménkes következett.

A teljes létszám elbocsátása 1993. december 31-ig, megtörtént.

1990. február 2-tól, a vállalat felszámolása kezdődött el, melyet 15 év eltelte után, csak 2005. október 6-án, bírósági határozattal töröltek a cégjegyzékből.

Részletek Szvircsek Ferenc: VÉGJÁTSZMA – A Nógrádi Szénbányák felszámolása című írásából.
Megjelent: Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve – Annales Musei Agriensis, 2007)
Itt elolvasható, csak rá kell keresni!

Itt volt már pár kép a bánya felsőbb részeiről.

Székvölgy-puszta

Székvölgy-puszta

Van-e még szén itt a hegyek alatt?

“Egy lehetőség Salgótarján és környéke energia gondjainak orvoslására”
Dr. Bocsi Ottó okl. bányamérnök, a Nógrádi Szénbányák nyugalmazott osztályvezetője és Livo László okleveles bányamérnök, ügyvezető, Marketinfo Bt. (Salgótarján)

A vállalat /Nógrádi Szénbányák/ bezárása előtti időszakban, az utolsó 2 évben (1990-1992) külfejtésen és kéregbányából (Nyírmed II. Székvölgy II.) termelte a szenet, mely erőművi tüzelésre alkalmas 8000-9500 kJ/kg fűtőértékű 40-43% hamutartalmú és 0,8-1% kértartalommal bíró II. és III. telepi szén volt. A Tiszapalkonyai erőmű akkori vezérkara többször is meglátogatta a bányákat, és megelégedéssel nyugtázták mind az árra, mind a szén minőségi mutatóira vonatkozó adatokat.

Salgótarján Megyei Jogú Város közvetlen közelében a „bányabezárás” után jelentős mennyiségű erőművi tüzelésre alkalmas szénvagyon maradt. Így Székvölgy II.,  Inászó II. és József-táró területén is. De a megye keleti részén akár Mizserfa II. szénmező is alkalmas energetikai széntermelésre.

A 2. sz. táblázatban ízelítőül bemutatjuk a III. telepi szén jellemző adatait Inászó II. és Székvölgy II. kéregbányában. [Kéregbányán a kis mélységben (< 50 m) lévő fejtéseket értjük.]

Barnaszénvagyon egy része Salgótarján közelében
III. telep szénvagyon

kt

fűtőérték

kJ/kg

kén

%

Inászó II. 6 000 9 000 1 – 1,1
Székvölgy II. 2 500 9 500 0,9 – 1
Összesen 8 500 9 100 1,0

Egyedül a Salgótarjántól keletre fekvő Mizserfa II. bányatelken a földtani számítások szerint cca. 30 millió tonna szén áll rendelkezésre. Vagy a Gyula III. és Kistelek II. terület művelhető ipari szénvagyona összesen 3 millió tonna.

Tudunk azonban más lehetőségekről is megyénkben. Összegezve, az MGSZ-nél is fellelhető adatok alapján azt lehet mondanunk, hogy Nógrádban a föld mélye 150-200 millió tonna ismert minőségű szenet rejt. Ebből Salgótarján közvetlen környékén 30-50 mt energetikai célra alkalmas alacsony kéntartalmú 8-12000 kJ/kg fűtőértékű 25-45% hamutartalmú barnaszén van. Amiből könnyen – alacsony beruházási költséggel – hozzáférhető 11,5 millió tonna energetikai szén.

Sajnálatos, de a Nógrádi Szénbányák Vállalat felszámolásával – a széntermelés kényszerű megszüntetésével – együtt járt a kapcsolódó infrastruktúra lebontása is.

Így nemcsak a széntermelést közvetlenül szolgáló létesítmények szűntek meg (aknatömedékelés, táró bezárás, kötélpálya elbontás, ipartelep megszüntetés, külfejtési rekultiváció stb.) hanem a kiszolgáló és háttér tevékenységek, az informatikai berendezések, villamos és a távközlési hálózat is.

A korábban a széntermelésben foglalkoztatott emberek, és kiszolgáló hátterük – együttesen a humán erőforrás – is átalakult. Ugyanúgy, ahogyan a környék jellemzően szén- és fa tüzelését is felváltotta a korszerűnek mondott gáz- és villamos energia felhasználás a háztartásokban. Vállaltuk „kényelmünket” annak összes veszélyével együtt.

Számunkra csupán az a kérdés, hogyan tudjuk hasznosítani helyi adottságainkat és lehetőségeinket ezek segítségével.

Elhatározhatjuk a szén helyi érdekű felhasználását. Termelhetünk vele elektromos energiát. És/vagy létesíthetünk elgázosító üzemet, melynek végterméke a meglévő gázvezetékbe táplálható fűtőgáz. Az üzem melléktermékei a vegyipar és a gyógyszeripar számára alapanyagul szolgálhatnak, nem is beszélve az üzemanyag előállítási lehetőségről.

Haladjunk tovább e gondolatsoron, s vizsgáljuk meg pl. az erőmű létesítés vázlatos elképzelését. Mi sem könnyebb ennél, hiszen itt Nógrádban az elmúlt 20 év során elődeink – s mi magunk is – nemcsak bányákat, de erőműveket, fűtőműveket is terveztek. Néhány terv meg is valósult, sőt pl. a városi fűtőmű gázmotoros megoldásai ma is jól szolgálják a közösségi igényeket. Igaz ugyan, hogy a költségek emelkedése a Városi Fűtőművet, s ez által a tulajdonos Önkormányzatot is sújtja, de egyben új megoldások keresésére is ösztönzi.

Példaként említjük meg, hogy az 1990-es évek végén az MVM Rt. erőművi pályázatán beadásra került egy salgótarjáni szénalapú 80-140 MW villamos teljesítményű erőművi blokk létesítési terve is.

Ez is alkalmas arra, hogy akár a közelben található imént részletezett szénvagyont alakítsa elektromos energiává a következő 25-30 évben.

A munkahely teremtés lehetőségének becslésébe is bocsátkozzunk. Összesen kb. 790 fő /bánya+erőmű+fémfeldolgozás/


Próbálkozás van, /de nagy az ellenállás, a környező települések, és a zöld szervezetek részéről/: Első Nógrádi Erőmű Zrt. újra kezdené a külszíni fejtést, és erőművet építene Mátraszele határában.

Székvölgy-puszta

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás