Kicsit morbid, de szeretek temetőkben fotózni.
„Hol sírjaink domborulnak,
Unokáink leborulnak,
És áldó imádság mellett.
Mondják el szent neveinket.”
Hát nem borulunk le, és nem mondjuk el. A minket megelőző 4-5 generációra már senki se emlékszik, sírjukat felszámoljuk. Kell a hely nekünk.
Fejfáikból a fa elkorhad, a vasat szétmarja a rozsda, elfújja a szél, elmossa az eső. A kő legjobb esetben a temető kerítésében kerül újrafelhasználásra.
Fejfák, síremlékek minden elképzelhető anyagból készülnek, készültek: fa – faragva, szegelve-, kő – márvány, beton, tégla, csempe-, vas – kovácsolt, hegesztett, krómozott, zománcozott- , egyedül műanyagból nem láttam még.
Betonból a betonba
Kedves Galagonya! Az első 5 fotó hol készült? Gratulálok a csodálatos anyaghoz, összességében.