Most nem fotók, egy kis történelem a Arcanum Digitális Tudománytár segítségével. Miért pont 1919? Mert 100 éve volt 🙂 Mert 100 éve még nem lehetett tudni, hogy Salgótarján, vagy Šalgotarián lesz a szülőhelyünk.
Mozgalmasan kezdődött az 1919-es év Salgótarján községben. Január elsején a KMP (Kommunisták Magyarországi Pártja) népgyűlést szervezett, ahol a szónokok megpróbálták a község munkásait (bányászokat, és a vasgyári munkásokat) a szociáldemokratapárt ellenében a kommunisták oldalára állítani. Ennek következménye lett a január 3-án kitört kommunista zendülés. Az eseményeket megjelenő újságok híreiből próbálom nyomon követni.
Nem Kun Béla volt a népgyűlés szónoka, hanem Rudas László és Szaton Rezső.
„Rudas László, aki – a kortársi visszaemlékezés szerint – „nagyszerű szónok” volt. Előadását azonban olyan borotvaéles logika, hideg kíméledenség, vitriolként ható maró gúny jellemezte, hogy minden nyugodtsága ellenére, szavai valósággal villámokat szórtak vagy a húsba vágtak. Beszéde magával ragadta a hallgatóságot, de úgy, hogy a kezek nem tapsra lendültek, hanem ökölbe szorultak, készen arra, hogy lesújtsanak.” Személyes varázsának és az elmondottaknak tulajdonítható, hogy az 5-6000 főnyi összegyűlt tömeg ő utána már csak a helyi kommunisták képviselőjét, Gólián Andrást engedte megszólalni. A szociáldemokrata képviselőket nem hallgatta meg, sőt ezután olyan határozatot fogadott el, amely egyet jelentett a KMP politikájának támogatásával. ” Salgótarján története (Salgótarján, 1972)
Losoncra a helyi polgárok, hogy megelőzzék a kommunista zendülést, behívták a cseh hadsereget. (A Losoncon történt eseményeket dolgozza fel ez a cikk sorozat: Mi történt Losoncon 100 évvel ezelőtt – I. rész)
Tót csőcselék vagy „a község és a környék lumpen elemei” ?
Somoskűujfaluban is voltak fosztogatások, aminek dr. Krepuska Géza villája is áldozatul esett.
Folyt. köv.
Tovább...
Határontúl – Drezda 1.
Határontúl – Sächsische Schweiz – České Švýcarsko 2.
Határontúl – Sächsische Schweiz – České Švýcarsko 1.