1920-ig Dolány, 1963-tól Szécsény része
Műemlékei:
Volt Benczur kastély és műterem
A kastélyt a Vattayak építették a XVIII. században, késõbb a Szontágh családé lett. Az 1890-es években Pejacsevics Mikó Endre birtokolja, majd 1910-tõl Benczur Gyula festõmûvész tulajdona volt. Számára készült 1912-ben a mûterem, melyben haláláig – 1920-ig – dolgozott. 1979-ig iskola és községi tanács volt az épületben, a mûtermet ideiglenesen evangélikus imaháznak használták. Eztr követõen id. Szabó István szobrászmûvész költözött ide és jelenleg is a mûteremben dolgozik. A kastélypark 1975-tõl természetvédelmi terület. A kastély legrégebbi része megközelítõen négyzetes alakú, a hozzáépített, újabb épületszárny külsõ megjelenésében alkalmazkodik a régebbi részhez. A mûterem a kastéllyal együttest képez, belsõ tere két mûteremre és kisebb helyiségekre tagozódik.
( Ez a jelenlegi temploma a falunak)
A községet 1920-ig Dolánynak nevezték, s a középkorban a templomrom alatti, úgynevezett Sági völgyben feküdt. Elsõ adata a XIV. század elejérõl való, egyházát azonban akkor még nem említették. A községet 1550-52 között a törökök elpusztították, valószínûleg a templom is ekkor vált rommá. A templom környékén a felszíni leletek alapján õskori település lehetett. A középkori falmaradványok a temetõ szélén álló, téglalap alaprajzú, keletelt templom maradványai. Nyugati fala 2,3 méter hosszban még áll, magassága 2,2 méter, falvastagsága 0,9 méter. Az egykori szentélyrész egyeneszáródású volt, itt már csak alapjaiban látható a fal, 2,5 méter hosszban. A meglévõ falak és földhányások alapján a templom szélessége 10-11, a hosszúsága pedig 12,75 méter lehetett. A fal anyaga bányából és görgetegbõl származó bazaltkõ.
Benczur mauzóleum, műemlék jellegû
Benczur Gyula 1910-ben vásárolta meg Dolány községben a kastélyt, mûtermet építtetett, s haláláig – 1920. június 16-ig – itt élt és dolgozott. Az ekletikus, 1920-ban épített mauzóleum bekerített, dísznövényekkel beültetett sírkertben áll, közel a középkori templomhoz. A kiemelt, szarkofágszerûen kialakított sírhely sarkain négy kompozit fejezetû oszlop tartja a gúla alakú, enyhén lépcsõzött tetõt. A síremlék és a díszítõelemek betonból, illetve mûkõbõl készültek. A sírkertben Benczur hat hozzátartozója van még eltemetve. Halála után a község nevét Benczurfalvára keresztelték át.
