2020-09-29

Tarjáni Képek

Fény(tény)képek Salgótarján és Nógrád (vár)megye jelenéből és múltjából. Jártamban – keltemben a világ.

Cserhátsurány

Hivatalos honlapja

Evangélikus templom, műemlék jellegű


A településen birtokoskodó Sréter György 1767-tõl evangélikus udvari káplánt tartott. A templom elődje egy sörházból átalakított imaház volt. Az 1928-as Canonica Visitatió szerint a mai templomot a Sréter család telkén és annak támogatásával 1818-21 között építették. Tornyát 1829-ben készítették el, addig harangjai fa haranglábakon álltak. 1928-ban nagyobb felújítást végeztek a késõ barokk stílusban épült templomon. Az evangélikusok lélekszáma fokozatosan csökkent, ezért Terény fíliája lett. Berendezése a II. világháborúban megrongálódott, tornyának keresztjét az 1970-es években vihar sodorta el. Az oltár és a szószék a templom építésekor készült, régebbi harangja 1792-bõl való. Nem keletelt, egyhajós, homlokzati tornyos templom. Oromfala tagolt, keresztje hiányzik. Szentélye kosáríves záródású, sekrestyéje nincs. A belső teret síkmennyezet fedi, padlója téglával burkolt. Szószéke, oltára épített, karzata kosárívekkel összekötött pilléreken nyugszik. A karzatra és a toronyba fa csigalépcső vezet. A cserhátsurányi a megye egyik legkorábbi, igen jó arányú, barokk evangélikus temploma.

Római Katolikus templom, műemlék

A templomot a község birtokosa, Csór Tamás királyi főajtónálló 1344-ben építette, gótikus kőbordázattal ellátva. Az 1711-es Canonica Visitátió már festett famennyezetét említi. Harangjait 1772-79 között helyezték el a toronyban, ezt megelõzõen 1722-ben és 1727-ben fa haranglábat említenek a krónikák. Keleti barokk karzata valószínűleg az 1700-as évek végén épült. A középkori szentély lebontásával az újkori bővítés 1934-ben valósult meg, ekkor tûnt el a XVIII. századi, faszobrokkal díszített barokk főoltár is. A templom magas gerincoromra épült, egyhajós, középtornyos. Az eredeti hajója keletelt. Nyugati oldalán erõteljes, öt szintes gótikus torony helyezkedik el, melynek déli oldalához hengeralakú középkori lépcsőtorony csatlakozik. Az eredeti hajó északi oldalához két sekrestye épült, míg a déli irányú újkori bõvítés a templom mai hajója. Az eredeti templomhajóban több középkori féloszlop maradványa látható, innen nyílik két gótikus ajtó a sekrestyébe. A középkori szentélyben falfestménymaradványok, gótikus, kettõs ülőfülke és pasztofórium található. A mai fõhajó háromszakaszos, megtört síkú mennyezettel fedett. Az eredeti hajó ma szentély szerepét tölti be. Oltára egykor mellékoltár, részben átalakítva, kora barokk, XVII. századi keresztelőkútja középkori szenteltvíztartó volt.

A Római Katolikus templom műemléki környezete

A mûemléki környezet területe a 236-os helyrajzi számú Római Katolikus templomból, a temetõbõl, valamint a Dobó Katica út néhány épületébõl áll. A terület központi épülete gótikus, 1934-ben bõvített mûemléki templom, mely a falu fölé meredeken emelkedõ gerincormon áll. A középkorban feltételezhetõen körfal vette körül. Az újkori bõvítés számára a templomtól délre már enyhébben emelkedõ gerincet bevágták. A mûemléki környezethez tartozik a dél felé hosszan elnyúló temetõ. Ugyancsak a terület része a templomdombra felvezetõ lépcsõ, a mellette levõ népi jellegû, régi, de meghatározhatatlan korú épülettel, valamint a Dobó Katica utcában a plébánia épület és környezet is.
Volt Jánossy kastély,  műemlék

A saroktornyos kastélyt a XVII. század elején építették, a Jánossy család számára. A XIX. század elején a téglalap alakú, földszintes, négy saroktoronnyal kiképzett épületet a pillérek beépítésével bõvítették. Bejárata az udvari homlokzatán van. Ajtaja és ablakai füles kõkeretekkel készültek. Az épület északi sarka alápincézett, a pince az udvarból nyílik Dongás és keresztboltozatos helyiségeit jórészt kõkeretes, igen szép, kazettás, faragott ajtók kötik össze.

A Jánossy kastély műemléki környezete

A terület központi épülete a XVII. századi, majd a XIX. században bõvített, volt Jánossy kastély, melynek udvarát az észak-keleti oldalon két L alakú gazdasági épület zárja le. A keleti épület eredeti jellegét megtartotta, ma irodaként használják. Az északi gazdasági épületként funkcionál. Az udvar két oldalán pilléres kõfal helyezkedik el, a kapupilléreken egy-egy pajzsos oroszlánnal. A keleti kapurészt az 1970-es években helyreállították, az északi kapu teljesen romos. A kastély további három oldalát és a kis elõkertet téglafal veszi körül, sarkain egy-egy hétszögletû tornyocskával. A meredek domboldal aljában egy külsõ kõfal is felfedezhetõ. A mûemléki környezethez tartozik még az észak-keleten lévõ fallal körülvett veteményeskert, a volt kertészlakással, valamint néhány volt cselédház. A keleti kapu mellett lévõ istálló leégett, ezért lebontották.

Volt Simonyi kastély, műemlék jellegû

A barokk stílusú kastély a Simonyi család számára épült a XVIII. században, késõbb a Sréter család birtokába jutott. A barokk stílusú kastély téglalap alaprajzú, udvari fõbejárata két oszlopon nyugvó elõcsarnokkal van kiképezve. Kerti homlokzatán kétszárnyú ajtó látható, elõtte kis terasz, melyhez két oldalról lépcsõfeljáró vezet. Az emeletrõl nyíló erkélyt a megtört vonalú terasz szélén álló fejezet nélküli oszlopok tartják. Ajtó található a keleti oldalon is, az épület részben alápincézett. Az udvari bejárat elõtti parkban Tessedik Sámuel mellszobra látható.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás