Egyházasdengeleg

Hivatalos honlapja

Műemlékei:

Evangélikus templom, műemlék jellegű

Egyházasdengeleg evangélikus templomának elsõ említése 1655-bôl való, akkor a község az ellen tiltakozott, hogy templomát katolikusnak mondják ki. Az 1931-es Canonica Visitatió szerint a falu temploma 1787-ben a korábbi imaház helyén épült újjá. A mai templomot 1837-ben építették s 1865-ig Szirák fíliája volt. épített fõoltára a XIX. század elsõ évtizedeibõl való. A klasszicista stílusú templom egyhajós, megközelítõen keletelt, középtornyos. A fõhomlokzat középrésze enyhén elõreugrik, e rizalit folytatásaként emelkedik ki a sima oromzatok közül a toronytest. A téglalap alakú hajó mindkét oldalfalát 5-5 falpillér tagolja, szentélye egyeneszáródású. Fõbejárata szegmentív záródású, kõkeretében az építés évszámával. A toronyfeljáró a déli oldalról nyílik. Toronycsarnoka dongaboltozatos, a hajó sík mennyezetű. Karzatát két erõteljes toszkán fejezetű pillér tartja, mellvédje középen enyhén kihajlik. A karzat és a toronyfeljáró fa csigalépcsõs. Fõoltára copf stílusú.

Római Katolikus templom, műemlék

A dengelegi templom – a késõbbi feljegyzések szerint – 1322-ben épült román stílusban, a középkorban gótikus bõvítéssel. 1710-ben átalakították. Homlokzati fala felett elhelyezkedõ kis tornyocskája már 1722-ben létezett, orgonáját 1760 körül készítették. Harangjai a legutóbbi évtizedekben a tetõtérben voltak elhelyezve, a legutóbbi helyreállításkor a templom elõtt felállított, modern haranglábra kerültek. Kis huszártornyát és a fa karzatot a legutóbbi helyreállításkor elbontották. Ekkor kapta mai zsindely fedését is. A templom egyhajós, megközelítõen keletelt, torony nélküli. A román stílusú részhez tartozik a az eredeti egyeneszáródású szentély, illetve a ma szentélynek használt, régebbi templomhajó. Falazata kizárólag téglából készült, melyet a szentélynél és a déli falon keskeny, lõrésszerű, külsõ-belsõ rézsűvel kiképzett öt ablak tört át. A gótikus bõvítéskor a nyugati oldalon szélesebb hajót építettek, s az egykori román hajórészhez sekrestyét toldottak. A gótikus hajó fõhomlokzatán van a félköríves, kõkeretes bejárat, mintegy méterre felette kõbõl faragott szemöldökpárkány, az oromfal közepén kisméretű, egyszerű rózsaablak látható. A románkori hajó és szentély között félköríves heveder helyezkedik el, a két különbözõ korú épületrész között hornyolt, csúcsíves diadalív van. Szószéke népies, barokk, orgonáját ma nem használják. Szentélyének mai berendezése fából készült, rusztikus, északi falában csúcsíves szentségtartó fülke látható, középkori falképtöredékei még feltáratlanok.

Magtár, műemlék jellegű

A klasszicista jellegű épületet valószínűleg a Podmaniczky család építette 1830-40 között. A II. világháború után a tsz kezelésébe került, s elõbb magtárként, majd az emeletén rongybontó üzemként funkcionált. A téglalap alakú, kontyolt tetõs, emeletes épület bejárata a dél-nyugati falon nyílik, s ezen, illetve az átellenes oldalon helyezkednek el keskeny, rácsos ablakai is. Az emeletek között, melyekre kétkarú falépcsõ vezet, egyszerű övpárkány húzódik. Lépcsõháza dongaboltozatos. A földszinti és emeleti tárolótér pillérsorokkal megosztott, háromhajós. Mindkét szinten a pilléreket kosáríves hossz- és haránthevederek kötik össze.