Hivatalos honlapja
Római Katolikus templom, műemlék jellegű
A XV. században gótikus stílusban épült templom hajóját a középkori falak felhasználásával 1740-ben alakítják ki barokk stílusban. Mellékhajója a XIX. században készült. Keletelt, erőteljes, a homlokzatból előreugró tornyát csak a legfelső szintnél tagolja övpárkány. Szentélye keskenyebb, a nyolcszög három oldalával záródó, sarkain egy-egy lépcsős támpillér helyezkedik el. Az északi falhoz a szentélynél sekrestye, a hajónál keskeny oldalhajó csatlakozik. A főbejárat szegmentíves, ablakai félkörívesek. A toronycsarnok donga-, a hajó süveg-, a szentély fiókos keresztboltozatos, ez utóbbi középkori. A mellékhajót korábbi donga- és csehsüvegboltozata helyett ma síkfödém fedi. Oltára, szószéke klasszicista. A templomot törtvonalú, vegyes anyagú fal veszi körül.
Cserteri vár romja, műemlék jellegű
Egy 1265-ös keltezésű adománylevélben Tar tartozékaként említik a területet, ekkor azonban a vár még valószínűleg nem állt. A XIII. század utolsó évtizedében épülhetett, mert a Kacsics birtokhoz tartozó Szőllős várának megtámadásában – 1290 körül – ágasvár és Hasznos urai is részt vettek. L középkor során a Rátót nemzetséghez tartozó Pásztói család volt a birtokosa. A XVI. században a végvárak sorába került, 1540 táján megerősítéséről rendelkeztek. Nem volt jelentős vár, a törökök kivonulása után Eger tartozéka lett. 1693-ban Koháry Istváné, az 1800-as évek elején a pásztói apátságé. 1849-ben még jó állapotú volt, ma már csak romterület, ásatást még nem végeztek benne. A hosszúkás, belsőtornyos vár alaprajza az erősen romos állapot miatt pontosan nem állapítható meg. Magját az ötszöges öregtorony falmaradványai képezik, ezt falszoros veszi körül. A belső várhoz palotaszárny is tartozott, ennek falai a keleti oldalon még ma is állnak. A belső vár védelmi rendszeréhez tartozott egy vastagfalú négyzetes torony is, amely ma falomladékkal erősen fel van töltve. A vár a Gombás tető 333 méter magas, sziklás oldalú gerincnyúlványán áll, a gerinc felől védelmet biztosít nyakárok még feltöltődött állapotában is felismerhető.
Nepomuki Szent János szobor, műemlék jellegű
A XVIII. században, barokk stílusban készült szobor kétszeresen megtört vonalú, 160 centiméter magas talpazaton áll. A talpazat lent 84 X 84 centiméter, fent 47 X 49 centiméter keresztmetszetű. A 150 centiméter magas szobor anyaga mészkő, melyet az utóbbi évtizedekben több helyütt betonnal megerősítettek. A rossz minőségű mészkő miatt a szobor erősen kopott, málladozó.
