87 évvel ezelőtt 1922. január 27-én nyilvánították várossá Salgótarjánt
Részletek -néhol átszerkesztve- egy 1963-ban megjelent városi kiadványból – köszönet érte Révai Péternek –
EGÉSZSÉGÜGY
Salgótarján város egészségügyi ellátása az elmúlt 4 év alatt igen sokat fejlődött. Ismeretes volt, hogy korábban városunk területén, különböző járványos betegségek ütötték fel fejüket azért, mert a rossz környezet mellett nem volt biztosítva a lakosság részére az egészségügyi ellátás. Az egészséges környezet kialakítása érdekében szüntek meg régi kolóniák egészségtelen részei. Az üveggyári kolóniánál a régi, betegséget terjesztő, egészségtelen sertésólakat megszüntettük, melyek közvetlen a lakások közelében voltak. Ezek helyén, szép parkot létesítettünk. Ilyen feladatokat oldottunk meg a város különböző területén, elsősorban fbleg ott, ahol a kolónia rendszer következtében nagy volt a zsúfoltság és könnyen előfordulhatott tömeges megbetegedés.
Az egészségügyi ellátottságban olyan eredményeket értünk el, amelyek igen alacsonyra csökkentették pl. a csecsemőhalálozást 1961-ben, a korábbi évekkel szemben az országos átlag alá kerültünk.
Az egészségügyi dolgozók szívesen adnak tanácsot a leendő kismamáknak
Évről-évre fejlődik a bölcsödei ellátás tökéletesítése és fenntartási költség is a gyermekek egészségvédelme érdekében évről-évre növekszik.
Játék közben
…játék után
Igen örvendetes az a tény, hogy hosszú évek után sikerült a meglévő körzeti orvosi állásokat 1962-ben teljes egészében betölteni. A város körzeti orvosi ellátása ennek eredményeként oly mértékben megjavult, hogy ma már a lakosság egésze részesül orvosi szolgáltatásban. Új körzeti orvosi rendelő létesül a vásártéren és a Rokkant-telepen.
Nagymértékben emelkedett a szakorvosi rendelő órák száma, ami azt bizonyítja, hogy a betegségeket megfelelő szakképzettséggel kezelik, és ezen túl sokkal több idő jut egy beteg kivizsgálására.
Járványok tekintetében a város különböző területein olyan csatornahálózatot építettünk ki, amely nagyban megjavította a közegészségügyi helyzetet.
A város területe 1958-60-ig 10 orvosi körzetre oszlott. Egy-egy körzetre átlagosan 2,700 fő jutott. Az orvosi állások közül huzamosabb ideig csak 7 volt betöltve. 1961-ben az üres körzeti orvosi állások száma már csak egy volt.
Zagyvapálfalva átcsatolásával a körzetek száma 12-re emelkedett és az üres állást is betöltöttük. Ma már a város terültén minden körzetnek van orvosa.
1961-ben megalakult az első gyermekkörzeti szakrendelés, mely három orvosi körzet 0-14 éves gyermekeit látja el szakorvosi kezeléssel.
Uj körzeti orvosi rendelő épült a Salamon Imre utcában, Damjanich utcában és Baglyasalján, ez utóbbi orvosi lakással egybekötve.
A kórházat 1870-ben 36 ággyal a salgótarjáni Kőszénbánya RT létesítette. Az ágyak számát egy év alatt 60-ra emelte.
A felszabadulásig 105 ággyal működött, tehát az ágyak számát 75 év alatt mindössze -45-el szaporították.
1950. augusztus 1-én történt az államosítás. A vállalati kórházak egyesítésével az ágyszám 282 lett, sebészeti, szülészeti, belgyógyászati és gyermekosztályokkal.
A betegbiztosítás egységesítése után sürgős bővítésről és új osztályok felállításáról kellett gondoskodni.
Az állami kezelésbe vétel óta eltelt idő alatt az ágyak száma 417-re emelkedett és új osztályok is létesültek: fertőző, koraszülött, bőr, orr-torok-gége-fülészet, szemészet, továbbá a sebészet keretén belül baleseti sebészet és urológiai osztályok.
Üzem egészségügy
A közegészségügyi helyzet mellett igen sokat fejlődött a városunkban lévő üzemek egészségügyi ellátása. Üzemeinkben fokozatosan szüntették meg azokat a baleseteket előidéző szabálytalanságokat, amelyek munkaszervezés szempontjából igen hátrányosak voltak. A baleset elhárítása érdekében a gazdasági intézkedések végrehajtása mellett igen nagy gondot fordítanak a dolgozók kioktatására, s a munka balesetelhárítási ismereteire.
Az üzemorvosok nap mint nap ellenőrzik az üzentekben baleset szempontjából a munkaterületeket és olyan egészségvédelmi intézkedéseket tesznek, amely a gyakorlatban is megmutatkozik, azon keresztül, hogy folyamatosan csökken az üzemi balesetek száma.
Kormányunk igen nagy gondot fordít az egészséges munka biztosítására és a munkaterület biztonsága mellett olyan dolgozók részére, akik rosszlevegőjű területen, üzemrészben dolgoznak, különböző védőételeket biztosít.
MŰVELŐDÉSÜGY
A Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. Kongresszusa megállapította, hogy befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását hazánkban. A művelődésügy terén még nem beszélhetünk a szocializmus végleges győzelméről. A szocialista kultúra, a szocialista erkölcs még nem vált általánossá és ezen a téren további feladatok végrehajtására van szükség.
Az MSZMP művelődéspolitikai irányelve alapján az országgyűlés törvényt hozott az iskolai oktatás általános megreformálására. Ezek a fontos dokumentumok határozták meg lényegében a tanácsok kultúrális tevékenységét. Ennek alapján végeztük feladatainkat az elmúlt időben. Uj óvódákat építettünk, a meglévőket pedig korszerűsítettük. Bővítéssel javítottuk az óvodai ellátottságot. A számszerű és minőségi fejlődéssel növekedett a nevelés szinvonala is.
Az 1961-ben épült 75 férőhelyes Vöröshadsereg úti óvoda
Ízlik a finom ebéd
Boldog örömtől sugárzó arcok játék közben
Az általános Iskolai ellátás javítása érdekében 12 tantermet iskolát építettünk, amelyben zenei tagozat
létesült.
Az 1959-ben épült Május 1 úti 12 tantermes általános iskola
Zenei oktatás a Május 1 úti általános iskolában
Igen nagymértékben növeltük a politechnikai oktatás érdekében a politechnikai műhelyek számát, amelyekhez a lakósság igen szép társadalmi munkával járult hozzá. A szemléltetés színvonalának emelése érdekében gazdag szertárakat szereltünk fel és biztosítottuk, hogy széleskörű szemléltetést alkalmazzanak az oktatás folyamatában.
Ügyes kezek szorgoskodnak a gyakorlati foglalkozási órákon
Szakkörökben fejlesztik tudásukat a tanulók
Esztétikai és művészeti nevelést nyújt a zeneiskola
Sportoló…
és zenekedvelő ifjúság
Úttörőavatás a Tanácsköztársaság téren
Fegyelmezetten viselkednek a salgótarjáni úttörők..
…az ország különböző helyein létesített táborokban
Városunk területén évről-évre növekszik a középiskolába járók száma.
A gimnázium, technikum, ipari tanulóintézet korszerűen művelt fiatalokat képezi a népgazdaságnak. Igen szépen alakult városunkban a felnőtt oktatásban résztvevők száma. Mind az általános, mint a középiskolákban esti és levelező tagozaton számosan adják jelét annak, hogy a mai kornak megfelelően tanulni kívánnak, és hogy általános műveltségűket emelve hasznosabb, eredményesebb munkát akarnak végezni társadalmunk életében.
Korszerű általános műveltséget nyújt gimnáziumunk
5+1-es oktatás keretében ismerkednek a gimnáziumi tanulók a fizikai munkával
Műhelyoktatás a Gépipari technikumban
Óra a Közgazdasági technikumban
Sportköri foglalkozás a középiskolákban
A felnőtt oktatás indulása
A Csizmadia telepen új munkásklub létesült
Új épületrésszel bővült az acélárúgyári művelődési ház
Modern klubház épült a zagyvapálfalvai városrészen
A Somlyóbányatelepiek új kultúrotthona, amely nagyarányú társadalmi munkával jött lére
A mozi építése 1963-ban fejeződött be
1960-ban megnyílt az ifjúsági könyvtár
Ismeretterjesztés
1958. óta az ismeretterjesztés tartalmilag is, színvonalában is sokat fejlődött.
J8 szakemberekkel bővült a TIT előadó csoportja, javult az előadások szemléltetése. Az egyes előadások helyett egyre inkább előtérbe kerül az előadás sorozatok, akadémiák szervezése. Az 1961/62 művelődési évben már 9 munkás és ifjúsági akadémiát szerveztünk. Legjelentősebb az Acélgyárban 7 tagozattál szervezett vasas akadémia, valamint a bányász akadémia volt.
A város legrégebbi épületében a volt Jankovich-kúriában mozgásmozgalmi múzeum létesült
KERESKEDELEM
A lakoság életszínvonalának emelkedése a kereskedelem elé is egyre nagyobb feladatokat állít. Az áruellátás mellett és a választék növelésén túl a kereskedelemnek egyre nagyobb gondot kell fordítani a megfelelő kultúrált kiszolgálásra. A lakosság igényeinek megfelelően új kereskedelmi formák bevezetése válik szükségessé, hogy a lakosság sokirányú és szélesedő fogyasztási szükségleteit megfelelő szinvonalon tudjuk tartani.
A feladatok végrehajtásához feltétlen szükséges a város területén eléggé rossz állapotban lévő bolthálózat fokozott fejlesztése. Az elmúlt időkben az új lakásépítkezésekkel párhuzamosan elég szép ütemben növekedett az új kereskedelmi létesítmények száma is. Az új létesítményeken kívül a kereskedelmi szerveink az elhelyezési lehetőségekhez mérten igyekeztek a régi, rossz hálózat javítását, felújítását elvégezni, hogy az áruk tárolása és értékesítése a szocialista kereskedelem formáinak megfeleljen.
Nagy a forgalom az Állami Áruházban
Új kereskedelmi létesítményeket nyitottunk meg a vásártéren, a megyei tanács mögött, az utóbbi években kereskedelmi bolthálózat kiépítése szempontjából
egyre nagyobb gondot fordítottunk a külső peremkerületek bolthálózatának fejlesztésére. Új élelmiszer üzletet építettünk a Jónás-telepen, Károly-aknán, a Béke-telepen, a Rokkant-telepen, Zagyvapálfalván, a Csizmadía-telepen. Ezenkívül zöldségboltot létesítettünk a Csizmadia-telepen és a Nagyállomás területén. Most van folyamatban az építése egy korszerű üzletháznak Salgóbánya telepen.
A meglévő bolthálózati helyiségek ellenére kereskedelmi szerveink forgalma, ami a vásárlás növekedését mutatja, évről-évre növekedett. Pl. 1958-ban élelmiszer vásárlás területén a lakosság 81,300.000 Ft értékben vásárolt, míg 1961-ben ez a szám 100,600.000 Ft-ra növekedett. Zöldségellátás területén 1958-ban 6,300.000 Ft vásárlás történt, és 1961-ben ez a szám 11,400.000 Ft-ra emelkedett. Ruházat terén 1958-ban a vásárlás 106,550.000 Ft volt, mí, 1961-ben ez a szám 134,700.000 Ft-ra emelkedett.
‘961-ben megnyílt az önkiválasztó cipőbolt
Bő választék a Csemege boltokban
Önkiszolgáló bolt a Bartók Béla úton
A fenti számok is mutatják, hogy a bolthálózat fejlesztése városunk területén feltétlenül szükségessé válik, a megnövekedet kereskedelmi forgalom kielégítése érdekében.
A vendéglátóipar forgalma 1962-ben 30 %-kal magasabb, min4 1958-ban volt. Ezen belül a vásárolt áruk forgalma 17 %-kal, a sajátkészítésű ételforgalom 90 %-kal emelkedett.
A forgalom emelkedés azért is jelentős, mert a vendéglátóipari egységeik száma ez idő alatt csökkent. 1958-han 31 italbolt volt, 1962-ben már csak 19 ezeknek a száma. Ugyanakkor korszerű új üzemegységek nyíltak: Salgó étterem és espressó, Karancs-útcai espressó Korszerűsítettük a Kulacs-kisvendéglőt, Tejbüffé néven reggelizi helyet nyitottunk, korszerűsítettük a Gyöngyvirág cukrászdát, a Vadaskerti kisvendéglőt, ahol családi és egyéb rendezvények tartásához (külön terem áll a közönség rendelkezésére) igen látogatott volt a nyári hónapokban a kisvendéglő kerthelyisége.
KÖZLEKEDÉS
Salgótarján város belső területén közlekedés szempontjából igen szúk terület van biztosítva. Városunkat, amely hosszanti völgyben helyezkedik el kettéosztja a vasút és a 21. sz. főközlekedési útvonal. A vasút és a főközlekedési út hosszanti elhelyezkedése teljesen kettészeli a városban az átmenő forgalmat, ami közlekedés szempontjából forgalmi csúcsokat képez. A forgalmi csúcsok főleg ott jelentkeznek, ahol a vasút miatt szintbeni keresztezés van, mert egy-egy sorompózárás alkalmával a járművek feltorlódnak.
Az Autóközlekedési vállalat telephelye
Ez a helyzet az acélgyári iparvágány tekintetében is, amely viszont a 21. sz. főközlekedési utat választja ketté és sorompózárás esetén itt okoz forgalmi torlódást.
A gépjárművek forgalmának növekedése következtében a közlekedési feladatok biztonságos megoldása egyre nehezebb és azért történnek tárgyalások a felsőbb szervekkel, hogy az útjainknál nyomvonalbeli változások is történjenek a biztonságos közlekedés érdekében.
A város általános rendezési terve a közlekedéssel kapcsolatban olyan feladatot írányoz elő, amelynek megvalósítása lehetőséget biztosít arra, hogy a jelenlegi vasúti szintbeni kereszteződések megszűnjenek és helyettük kétszintű kereszteződés alakuljon ki, amely biztosítja a zökkenőmentes forgalom lebonyolítását.
A helyi forgalom biztosításán kívül más városikkal való közlekedés szempontjából rendkívül előnyös például a vasútnál a jelenlegi két gyorsvonat közlekedése, amely Budapesttel a közlekedési összeköttetést aránylag rövid idő alatt biztosítja.
Városunk 1erületén a helyi autóbusz forgalom az utóbbi években nagymértékben növekedett és a lakosság egyre jobban veszi igénybe a már beindult útvonalakon ezt a közlekedési eszközt.
Mezőgazdaság
Salgótarján, mivel ipari jellegű város mezőgazdasága nem jelentős. Szükséges azonban foglalkozni a terület terjedelmére való tekintettel abban a formában, hogy a terület kezelése miképpen alakult.
A városhoz tartozó mezőgazdasági terület 6617 kh minőségileg nem mondható jónak, mert dombos vidék és így szántó területkénti megművelésre igen nehéz.
A mezőgazdaság hasznosítását jól mutatják a közös gazdálkodás eredményei. A közös összefogás n~ég ezen a területen több eredményt biztosít. A nagyüzemi gazdálkodás lehetővé teszi a takarmánynövény termelésnek növelését, ami biztosítja az állattenyésztés fejlesztését és minőségi javítását.
Igen jó ütemben halad az „Új-élet” TSz-nél a juhtenyésztés fejlesztése. A fajtiszta merinói juh tenyészetéből más TSZ-eket is ellát.
Megindult a dombos területek gyümölcsösítése is, amely a jövő szempontjából fontos tényezővé fog válni.
A város mező gazdasági területe is megnövekedett 1961. december 1-vel, mikor Zagyvapálfalva átcsatolása megtörtént.
Salgótarjánhoz csatolt mezőgazdasági terület 10.124 kh-ra emelkedett.
Zagyvapálfalvai területen – a Kossuth Termelőszövetkezet működik 1296 kh-on, melyből szántó 59.1 kh.
Sport
Salgótarján város sportéletében lényeges változást hozott az 1960-ban elkészült fenyvesekkel körülvett festői környezetben lévő stadion-öltöző épület. A modern öltözőben kapott helyet a sportszálló, sportklub, társalgók. Az öltöző épületre államunk több, mint 1 millió Ft-ot biztosított azért, hogy Salgótarjánban is lehetőséget nyújtson a minőségi sportolásra.
Sportkörök száma:
Sportkör 1958 1962
Társadalmi 13 15
Középiskolai 4 4
Összesen: 17 18
Sporttagok száma 6200 7500
Sportolók száma 1287 2913
Ebből minősített 607 844
Szakosztályok száma 75 87
1962-ben működő szakosztályok:
5 atlétikai 1 birkózó 11 asztalitenisz 2 ökölvívó 6 kézilabda 8 természetjáró
13 röplabda 4 torna 9 kosárlabda 2 vívó 13 labdarúgó 9 sakk 9 teke
Tovább...
Határontúl – Malbork 2.
Határontúl – Malbork
Határontúl – Toruń 2.