A fejlődő Salgótarján II. (kortörténet)

Részletek -néhol átszerkesztve- egy 1963-ban megjelent városi kiadványból – köszönet érte Révai Péternek –

TANÁCSI IPAR

Nyomdaipari Vállalat

A Vállalat igen mostoha körülmények között a Volt Badacsony szálló és étterem helyiségeiben van elhelyezve. Az épület állapota évek óta romlik, ál­landó életveszélyt jelent a dinamikus rezgések kö­vetkeztében. – Ilyen mostoha körülmények között a vállalat dolgozói lelkiismeretes munkájának követ­keztében ért el jelentős munkasikereket. – Itt ké­szül a „Nógrádi Népújság” – a „Tarjáni Acél” és számos más kiadvány. – A vállalat vezetőségének szorgalmára jellemző, hogy Salgótarjánban a műanyag profillal, Balassagyarmaton egy lebontásra ítélt régi épület helyreállításával korszerű doboz üzemmel fejlesztette a vállalatot. A dobozüzem ma főleg textilgyáraknak szállít ízléses csomagoló anya­got, melyekben a magyar textilipari termékekei a világ minden tájára szállítják.

A vállalat jelenlegi tarthatatlan elhelyezésének láttán az illetékes szervek lehetővé tették, hogy a vállalat jelentőségének megfelelően a város központ­jában építendő új modern székházba költözzön.

Kézműipari Vállalat

1955-ben egy lelkes kis csoport a régi kislakta­nya melléképületében kezdetleges munkaeszközök­kel látott hozzá a ma már több. mint 210, főleg női dolgozói foglalkoztató üzem alapjajnak lerakásához.

Ma már modern és ma már újból szűk üzemben or­szágos hírű vállalattá alakult, a sok-sok fáradozással létrehozott kézműipar. Minden szónál ékesebben be­szélnek az alábbi számok és képek.

Az új üzemi épület

Készülnek a gyermekruhák

Patyolat

A salgótarjáni Patyolat Kelmefestő és Vegytisztító Vállalat 1953. április 15-én alakult egy régi, korszerűtlen kisipari üzemből a Rákóczi út 17 számú épületé­ben.

1958. évben a régi Patyolattal párhu­zamosan a Rákóczi út 227 szám alatt beindítottuk a gőzmosodát, amely Nógrád megyében eddig ismeretlen szolgáltatás bevezetését tette lehetővé. Ez az üzem minden tekintetben (gépi berendezéseivel kultúrterem, ebédlő, zuhanyozók, öltözők, stb.) a Nógrád megyei helyi ipari vállala­tok között a legkorszerűbb lett.

1959-ben a régi kis üzemet a Rákóczi út 17. száni alatt felszámoltuk és teljes egészében áttelepítettük a gőzmosodába. Ezáltal a termelékenység és a mun­kamorál javult. Az áttelepítéssel egyidejűleg két üzemrészt és egy üzlethelyiséget felszabadítottunk a város központjában, majd átadtuk a Kézműipari Vállalatnak.

Bővítettük a ruha átvevő fiókhálózatot.

1959-ben beszereztünk két darab import felsőru­ha vasalógépet, melynek következtében a vasalás minősége és elkészülési határideje lényegesen javult, illetve megrövidült.

1959-ben a vállalat egy darab 1,8 tonnás csukott tehergépkocsit vásárolt a szállítás meggyorsítása ér­dekében.

Salgótarjáni Vegyesipari és Javító Vállalat

A Vegyesipari és Javító Vállalat terme­lése négy év alatt két és félszeresére emelkedett. A vállalat össz. termelésének 71,2 %-át ma is a vastömegcikk adja. A gépjárműjavítás részesedése 12 %, a fi­nommechanikai részleg 10,5 %, az asz­talos részlegé 6,3 %.

Jelentős változás történt a Vegyesipari és Javító Vállalat életében az 1962 év folyamán. A városközpontban elhelyez­kedő finommechanikai részleget át kellett telepíteni, a kultúrház építése miatt.

A vállalat részére a volt Szeszforgalmi Vállalat Szabadság téri telephelyét adtuk át, ahol jielentős átalakítással modern, korszerű üzem létesült. Továbbra is fenn kell tartani a Karancs utcai vastömeg­cikk részleget, amely behordó szalag, földelővas, állatvakaró, drotfonat készí­téssel, vasipari javítással foglalkozik. Ugyanígy fenntartja a Bartók Béla úti autójavító részleget és a Rákóczi úti asz­talos műhelyt is.

Tervünk, hogy a vállalat részére új köz­ponti telephelyet alakítunk ki, mivel a városrendezés miatt a fentiekben felso­rolt részlegek is áttelepítésre kerülnek.

Az új telephely kialakításakor figye­lembe vesszük a várható fejlődést a TV készülékek számánál, háztartási gépeknél és a gépjárműveknél.

A vastömegcikk részleg továbbfejlesz­tésénél számítunk a nagyipari hulladék­anyagok hasznosítására.

Ingatlankezelő Vállalat

Az évről-évre emelkedő lakásszám fokozottabb fe­ladat elé állítja az Ingatlankezelő Vállalatot. A régi bérlemények avulása, meghibásodása miatt a vállalat karbantartó részlegének időbeni és minőségi munká­jat, tervszerüen javítani kell. Az elmúlt négy eszten­dő alatt a vállalatnál működő szakmunkások és se­gédmunkások, műszaki és ügyviteli dolgozók egyre nagyobb gyakorlatra tesznek szert és alkalmassá vál­nak arra, hogy a város fejlődésével együtt haladva a város jelentős építményeit szocialista módon tudják kezelni és megőrizni.

A vállalat fejlődésében jelentős esemény, hogy 1961 ében kezelésbe vette Nagybátony bányavárost. 1962-ben kezelésbe veszi Salgótarján város és a salgótar­jáni járás területén lévő, ma még bányai kezelésben álló épületingatlanokat is. A vállalatnak ezzel lénye­gesen nagyobb feladatokat kell megoldania és ennek következtében szinte teljes átszervezése szükséges.

Szép eredményeket értek el a bérházak és egyéb bérlemények karbantartásánál, és csinosításánál, a házi rend betartásánál.

Még élőbbé akarjuk tenni az elkövetkező években a házfelügyelők munkáját, a lakóbizottságok tevé­kenységét. Tovább kívánjuk fejleszteni a bérházak környékének rendezése terén elindított szépítési moz­galmat, a bérlemények, parkok szocialista megőrzésbe és kezelésbe adását.

Az Ingatlankezelő Vállalat részére a jelenlegi te­lephely lebontása miatt és további fejlesztés miatt, új telephelyet fogunk biztosítani.

Kisipari szövetkezetek

A Salgótarjáni Kisipari Termelőszövetkezetek többségükben 1951-ben alakultak. Közős társulás útján jött létre a Lakáskarbantartó KTSZ, a Ruházati KTSZ a Cipész KTSZ, a Szolgáltató KTSZ és később a Fa­ipari KTSZ.

A Kisipari Termelőszövetkezetek azzal a céllal alakultak, hogy a lakosság szolgatatását bővítsék és szo­cialista módon termeljenek. Az alakulás idején elég­ kezdetleges termelőeszközökkel rendelkeztek, ame­lyekkel igen nehéz volt a magasabb termelékenységet biztosítani, Fokozottabb munkára volt szükség ahhoz, hogy gyarapítani tudják közös vagyonukat, melynek egy részét fejlettebb termelő eszközök beszerzésére fordították.

A közös munka eredményei biztatóak, mind a ter­melést, mind a lakossá; igényeinek kielégítését te­kintve. A lakosság egyre jobban bizalmába fogadta a KTSZ-ek tevékenységét és megrendelésein keresz­tül biztosította a további fejlődést.

Az utóbbi évek alatt a KTSZ-ek igen nagy mérték­ben megerősödtek, mind létszámban, mind termelési eszközökben. A megerősödés következtében nem volt elég a közvetlen lakosság által biztosított munka és így az állami vállalatoknak és közületeknek is végeztek munkát. Az állami és közületi munkák egyes KTSZ­-nél előbbre kerültek a lakosság szolgáltatásánál, emi­att szabályozni kellett a termelést, a lakosság érde­kében.

Az elkövetkezendő időben a termelőeszközök fejlesz­tésével még jobban kell biztosítani a lakosság szé­leskörű, kultúrált, mindenre kiterjedő szolgáltatását.

Cipész KTSZ

A ktsz 1962. évben régi üzemterületének szaná­lása miatt új telephelyet vásárolt a Karancs út és a Május 1 út sarkán. A megvásárolt épületet modern üzemházzá alakította át 120 000 Ft-os költséggel. Az átalakítási munkákból a ktsz tagjai szinte egy em­berként, önzetlen társadalmi munkával kivették ré­szüket.

Közel 200 000 Ft-os gépi beruházást valósítottak meg saját erőből, hitel nélkül, műszaki és technoló­giai fejlesztés érdekében.

Új, modern épületrészt kapott a ktsz a régi vá­sártéren és a Házi Ferenc úton.

Ruházati KTSZ

Salgótarján város szabó kisiparosainak zöme, szám szerint 23 fő 1951. április 23-án alakította meg közös társulás útján a szövetkezetet. Ettől az időtől fogva állandóan gyarapodott, erősödött a ktsz és már több mint 10 éve működve komoly termelési volumennel vesz részt a szocializmus építésében.

A szövetkezet tevékenységi köre a szabó szakmára terjed ki, polgári és egyenruházati méretes női, férfi és gyermekruházatok készítése, ruházati javítások, és konfekció termelése. A termelés aránya egyre inkább eltolódik a lakosság igényeinek kielégítése felé, és konfekcióipari termelése is egyre inkább a kissorozat­ok gyártását végzi, amely főleg a helyi szükségletek kielégítését szolgálja.

Az utóbbi években a textilruházat terén a konfek­cióipar óriási méretekben javult népgazdaságunkban úgy minőség, mind választék illetve mennyiség tekin­tetében. Ennek ellenére a ruházati ktsz-nél mégis fellendülés tapasztalható, nemcsak a termelés volume­nének növekedésében hanem ezen belül a mértékutáni rendelés alapján végzett termelés arányában is.

Izléses gyártmányairól híres a salgótarjáni Ruházati KTSZ

Az egyre növekvő igények kielégítését, a lakosság közvetlenebb ellátását célozzák a fiókhálózat bővítése, a választékok növelése, a minőségi munka fokozása.

Az eltelt négy év alatt 3 újabb fiókkal növeltük üzlethelyiségeink számát, amelyekből 2 a város területére, egy pedig Somoskőújfalura esik. Az egyes részlegek a város különböző pontjain vannak elhelyez­ve. A részlegek száma 8.

A felsőruházati termékeken kívül 1960-tól bútorhu­zatok varrását és 1961. évtől pedig férfi ingek mér­tékutáni készítését, javítását is végezzük. Minőségi munka javítása érdekében szabászaink állandó kép­zésével szorosan követjük a legújabb divatot. Minő­ségi kifogások az utóbbi években elenyésző számuak voltak.

Szolgáltató KTSZ

A KTSZ profiljához tartozik a női-férfi fodrászat, kozmetikai, fényképkészítés, órajavítás, villanyszere­lés, motortekercselés, 1962. október 1-től pedig a boy­szolgálat és a takarítás is.

A város területén ;jelenleg 8 férfi, 5 női fodrászüzle­tet 3 fényképész műtermet, 1 órás, 1 villanyszerelő és 1 motortekercselő üzletet, illetve műhelyt üzemeltet. A ktsz-ben dolgozók össz. létszáma 130 fő.

Szépítkezés után

1958 óta modern férfi és női fodrász üzlethelyiségeket kapott a ktsz a vásártéri új lakótelepen. A városköz­pontban lebontásra kerül a női és férfi fodrászüzlet, melyet ideiglenesen a volt finommechanikai épület­ben helyeztünk el.

Faipari KTSZ

A KTSZ eredetileg a Salgótarjáni Lakáskarbantar­tó és Építő KTSZ asztalos részlegét képezte. 1959. október 1-én önálló szövetkezetté alakult 20 fő ter­melő létszámmal. A szövetkezet közületek részére iro­dai, üzleti, gyógyszertári, várótermi valamint raktári berendezéseket és különböző faipari javításokat végez. A lakosság részére hálószoba, kombinált, és egyedi, bútordarabokat készít.

1961. márciusában kárpitos részleggel bővítettük a szövetkezet profilját, így lehetővé vált a lakosság ré­szére komplett lakásberendezési tárgyak készítése. 1961. I. negyedévében a szövetkezet bekapcsolódott a 13elker. szállítás – hálózatba, rúgós-sezlonok és könyv­szekrények, valamint asztalok készítésével. A szövet­kezet már két ízben kiállításon mutatta be a közön­ségnek új, modern termékeit. A bemutatott termékek ­minden esetben megnyerték az érdeklődők tetszését.

A szövetkezet működését és fejlődését megnehezíti, hogy műhelyei a város különböző helyén vannak szét­szórva. A városrendezés során a szövetkezet a Rákó­czi út 149 szám alatt uj telephelyet kapott, amely al­kalmas arra, hogy a szétszórt részlegeit központosít­sa.

A szövetkezet átlagosan 1 havi keresetnek megfele­lő nyereségrészesedést osztott évenként és tagonként.

Idegenforgalom

FOLYT. KÖV.